RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. július 19., csütörtök
Emília

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Kritika (4)
Vademberek hajszája
2017-05. szám / Dercsényi Dávid

El tudják képzelni A szökevényt egy kövér, 12 éves fiúval a főszerepben? A tavalyi év egyik legfrissebb filmje itt is van, és pontosan ezzel szolgál. Pedig az egész úgy indul, mint egy Családi kör epizód 1983-ból: a problémás, sokszorosan terhelt Ricky Bakert elviszi a gyerekvédelem egy

isten háta mögötti tanyára, valahol Új-Zéland-Alsón. „Senkinek nem kellesz”, mondja a szakember a legutolsó kőbányai divat szerint öltözött, korpulens fiúnak. A tanyán élő, őt szárnyai alá vevő Bella viszont máshogy gondolja: mennyi csodálatos dolgot is lehet ott csinálni – ismeretlen állatokat kibelezni, késsel vaddisznóra vadászni, azaz élni a nyugalmas, vidéki új-zélandi életet. Ez utóbbi ki­pa­ro­di­zálása az egyik kimondott célja a Vademberek hajszájának. Bella élettársa, Hector már nem ennyire örül a fiúnak, aki szintén nem repes az új életterétől. Már az első éjszaka nekivágna annak a pár millió hektárnyi vadonnak, ami körülveszi őket, hogy visszatérjen a városba, pontosabban valamiféle képzeletbeli gettóba rapet hallgatni és geng­szterkedni, vagy valami ilyesmi. Ám mégis úgy hozza a sors, hogy ők ketten egymásra lesznek utalva, sőt, hamarosan Hector és Ricky, no meg utóbbi kutyája, Tupac nyomába veti magát a felbőszült új-zélandi rendőrség, hadsereg és a gyerek­védelmis nő, miközben ők a végeláthatatlan vegetációban próbálnak meg boldogulni.
Így lesz a Családi körből A szökevény, amelynek keretén belül tablóképet kapunk a félnótás szigetországi vidéki lakosságról, és arról is képet kapunk, milyen szuper dolog az új-zélandi természet (ha A Gyűrűk Ura filmekből esetleg ez még nem derült volna ki). Taika Waititi rendező, akit Hollywood is felfedezett (ő rendezi az új, harmadik Thor-filmet), biztos kézzel váltogatja fegyvereit, tökéletes ritmusérzékkel adagolja a különböző hangulati elemeket. Így a film végére meg is kapjuk az évad legszerethetőbb kettősét, a folyton gangszta-romantikában élő Rickyt, azaz Julian Dennisont, és a mogorva, magának való Hectort, azaz Sam Neillt, utóbbinak régóta ez a legjobb filmje. Vidéki Új-Zéland paródia, A szökevény paródia, olyan fekete humor, hogy a negró világít mellette, mégis olykor érzelmes és nagyon szerethető film lett a Vademberek hajszája, és ezt a nehéz mixet tényleg csak úgy lehetett kikeverni, hogy egyszer sem szaladtak el az arányok. És ez elég lenyűgöző. Figyelem, Waititire érdemes lesz később is odafigyelni, a Thor-film után Michael Jackson majmáról forgat filmet, akivel Jacko 20 évig élt együtt – van tehát még sok minden a tarsolyában.

Vademberek hajszája (12)
(Hunt for the Wilderpeople)
hirdetés

Új-zélandi, szinkronizált film
Főzereplők: Sam Neill, Julian Dennison, Rima Te Wiata, Oscar Kightley. Rhys Darby
Rendező: Taika Waititi
101 perc
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
Már a mozikban

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor