Impresszum | Előfizetés  
  2024. április 19., péntek
Emma

 
 
Nyomtatható változat
Kritika (4,5)
Angyalok Amerikában – Nemzeti Színház
2012-10. szám / Bóta Gábor

Kivilágított, ridegen fémes körhintán ülnek a szereplők, amikor fölmegy a függöny Tony Kushner Angyalok Amerikában című művéhez, ami már film formájában is jelentős sikert aratott, vitára

ingerelt. Az Andrei Serban kőprofi rendezésében bemutatott produkció elején monotonon forog a szereplőkkel az Izsák Lili által telitalálatként tervezett ringlispíl. Rajta mindenki egykedvűen bámul maga elé, mintha panoptikumfigurák lennének ezek az alakok, akik megidéznek egy-egy embert, netán valamelyik típus sűrítményei. Valóságosak és álom­sze­rűek, ahogy az egész produkció is az. Azt mindenképpen érzékelnünk kell, hogy ez a masina nem a boldogságba repít.
Az előadás roppant játékos, a színészek zöme több szerepet alakít, ennek mutatvány jellege is van. Példázatot kapunk a sár­kány­fog­ve­te­mény, rútul aljas és mégis csodálatos emberről, két darab, a Közeleg az ezredforduló és a Peresztrojka összevonásával, amelyek Ronald Reagan nyomott hangulatú, sok tekintetben vaskalapos Amerikájában játszódnak, az AIDS „fölfutása” idején, amikor ezt is, meg a ho­mo­szexua­li­tást is próbálták a föld alá söpörni. Igyekeztek letagadni a valóságot, bűnnek titulálni, ami nem az, működőnek hazudni az éppen befuccsolót.
Naturalisztikus jeleneteket is látunk, például az AIDS okozta sebeket a testen, a totális elerőtlenedés, a kétségbeesés, a lidérces halálfélelem szituációit. Gyomorszorító részek ezek, de mégis van bizonyos költészetük. Jócskán ki vannak használva a Nemzeti technikai adottságai, bőven alkalmaznak süllye­dé­se­ket, emelkedéseket, reptetéseket.
Kulka János egy ügyvéd képében az aljasság dermesztő megtestesítője, gyógyíthatatlan betegen, haldokolva is képtelen észrevenni, hogy vesztett, már nem ő mozgatja a szálakat. Stohl András olyan férfi bőrébe bújik, aki semmivel nem mer szembenézni, így azt se meri nyíltan vállalni, hogy homoszexuális. László Zsolt AIDS-es barátja mellől megfutamodó fickót ad, lúzer is, meg szemét is. Udvaros Dorottya akkurátus rabbi vagy éppen múltból visszakísértő, kaján öregasszony, parádés alakításban. Söptei Andrea kísértetnek is beillő angyal, megrettent mormon anya, de akár hajléktalan nő. Szabó Kimmel Tamás a sok borzalom közepette jópofizással létezni próbáló meleg ápoló. Tenki Réka az örök nő, kétségbeesetten igyekszik kiigazodni azon, amin nem lehet. Alföldi Róbert kereső, az AIDS-ből is valamennyire kilábaló embert formáz, eltökélt konoksággal járni akarja az útját, akkor is, ha ez lehetetlenségnek tűnik. És minden borzalom dacára, felénk fordulva a képünkbe vágja, hogy valamennyien csodálatosak vagyunk. A sok förmedvényre képes ember, ha hisszük, ha nem, mégiscsak fenség.
hirdetés







vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor