Interjú
Igazgatóként édesapa
2013-04. szám / Bóta Gábor
Bálint András Horthy Miklóst játssza a Radnóti Színház Mozgófénykép című új produkciójában. Abszurd, ironikus mese Nényei Pál darabja, egykori híres színészek elevenednek meg benne. Bálint pedig, amikor nem játszik, igazgat, rendez, olykor műsort szerkeszt. És édesapa a kedves gúnyneve.
 Ha valaki manapság Horthy Miklóst játszik, annak van most pikantériája, de ez a darab egykori híres színészekről szól, nyilván kicsit meseszerű.
B. A.: Nényei Pál darabot írt a színházunk színészeire. Azt találta ki, hogy a szereplőket úgy hívják, hogy Törzs Jenő, Kabos Gyula, Perczel Zita, Karády Katalin, Jávor Pál. Ez egy szerelmi történet a harmincas évek magyar filmjeinek stílusában. Leginkább a Meseautóra fogja emlékeztetni a nézőt. De azért attól, hogy az elején Babits Mozgófénykép című verse hangzik el, amit én mondok, és a produkció legvégén pedig bejövök mint Horthy, keretbe foglalódik a darab. Horthy tulajdonképpen ebben az esetben mint deus ex machina működik, megpróbálja a szerelmi és egyéb családi bonyodalmakat megoldani.
Horthy állítólag nem különösebben szerette a filmet.
B. A.: Gyűlölte. 1919–1930-ig gyakorlatilag nem volt magyar film. A híres és sikeres filmrendezőket emigrációba kényszerítették, Korda Sándortól Kertész Mihályig. Kolozsváron készültek magyar filmek, de az már akkor nem Magyarország volt. A Hyppolit, a lakáj környékén indult meg újra a magyar filmgyártás. De a darab szempontjából ennek nincs különösebb jelentősége.
Akkor végül is mit csinál Horthy a produkcióban?
B. A.: Megjelenik a legvégén, 1944. március 18-án, éjfélkor, Törzs Jenő villájában, ahol nagy estélyt rendeznek. Másnap, 19-én bevonultak a németek. Horthy miután odakint a világban nem tudott, megpróbál idebent rendet teremteni. Ez egy abszurd, ironikus mese, miközben azért van benne valamennyi a magyar történelemből.
Ahogy így beszélsz róla, alapvetően könnyed produkciónak tűnik, de azért biztosan akadnak benne áthallások.
B. A.: Szórakoztató, bájos történetnek gondoljuk. Dinyés Dani elbűvölő zenét írt, olyan dalokat, mintha akkor készültek volna. Hajós András szellemes, bravúros szövegeket szerzett hozzájuk, Katona Gábor látványos koreográfiát csinált. Műfaj meghatározása: filmvégjáték. Jelezve, amit mondasz, hogy a magyar történelem azért csak-csak megjelenik az előadásban. | hirdetés
 |
|
Most, amikor visszahozzák a Horthy-kultuszt, és a Kossuth teret azokra az időkre emlékeztetően újítják fel, akkor a néhai kormányzó figurája óhatatlanul is áthallásossá válik, ha akarjátok, ha nem.
B. A.: Persze hogy akarjuk! Ám itt is, mint mindenben, az arány, a mérték a fontos. Azt szeretném, ha ez az előadás friss, fiatal és szemtelen lenne. Fiatalok írták, fiatalember, Göttinger Pál rendezi. A harmincéves generáció csinálja, a produkció arról szól, ahogy ők látják a történelmet. Miután az utolsó öt percben jön be Horthy, fokozott jelentősége van, hogy mennyire tájékozott ez az idős államférfi, mennyire tud figyelni, irányítani, tud-e megoldást találni. De már nincs képessége és hatalma sem. Nagyon szórakozott. Ez talán szórakoztató lesz.
Az Úr és kutya című ested próbáinak idején beszéltünk arról, hogy valaha közéletibb voltál, például amikor megírtad a Negyvenhármasok dalát, az lényegében az egész színházi szakma helyzetével foglalkozó kiáltvány volt. Most viszont inkább a saját életedre, a saját színházadra koncentrálsz. Ennek mi az oka?
B. A.: Végzem a dolgomat, művelem kertemet. Én soha nem voltam igazán közéleti. Amikor néhány hónapig a felépítendő Nemzeti Színház igazgatója voltam, belekényszerültem a közéletbe. De a Radnóti Színház idei bemutatói azt célozzák, hogy beszéljünk a világról, amiben élünk. A Kurázsi mama, a Gogol Holt lelkek-adaptáció, ami bár egy tizenkilencedik századi orosz történet, rólunk szól. Ez pedig, amire most készülünk, magyar történelmi darab. Valaminek a végéről szól, filmvégjáték. Azt remélem ugyanakkor, hogy vidám előadás lesz. Kováts Adél, Szervét Tibi, Petrik Andi, Gazsó Gyuri, Adorjáni Bálint, Szávai Viki, Rétfalvi Tamás elbűvölően próbálnak.
Kidekázod, hogy mennyit játszol a színházadban?
B. A.: Tavaly csak egy bemutatóm volt, az Úr és kutya, idén a Holt lelkekben a Narrátor vagyok. Horthy eljátszására megkértek, szívesen csinálom. A Jelenetek egy házasságból megrendezése különös gyönyörűséget okozott, remélem, nem csak nekem! Igazgató vagyok, aki néha rendez, gyakrabban játszik, időnként műsort szerkeszt. Alapvetően pedig édesapa. Ez a kedves gúnynevem a színházban.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
