Interjú
Régi rockerből újságárus
2013-05. szám / Bóta Gábor
Koltai Róbert a Starfactory című musicalben, amelyet június 1-jén mutatnak be a Thália Színházban, régi rockert játszik, aki kapcsolatba kerül egy tévés tehetségkutató versennyel. Ezenkívül örül Móricz-estje sikerének, és a nagy magyar író Kamaszok című regényéből szeretne filmet csinálni.
Elég régen volt nagyszínpadi bemutatód.
K. R.: Ha a budapesti nagyszínpadokat nevezzük „nagynak”, akkor igazad van. Nagyszínpadon két éve nem volt bemutatóm. A Hyppolit, a lakáj volt a legutóbbi a Karinthy Színházban Budapesten. De ha közönség van, akkor az nekem még kisebb színházban is nagy színház. A vidéki közönségnek folyamatosan játszom. Például az általam rendezett Luluban, amiről most tárgyalunk, hogy esetleg egy pesti színházban is műsorra kerül.
Ki hívott fel, hogy játsszál a Tháliában?
K. R.: Horváth Péter, a rendező.
És mit mondott?
K. R.: Hogy lenne egy nagyon helyes, nem fiatalember, akit el kéne játszani. És mindjárt mondta, hogy a partnerem a Kaposvárról jól ismert barátom, Hunyadkürti István. Ez tulajdonképpen egy visszhang-szerep.
Az mit jelent?
K. R.: Ezt Horváth Péter fogalmazta meg így, mert szinte egymás nélkül nem létezünk a darabban. Mint Stan és Pan, végigbukdácsoljuk a musicalt. Ha kell, akkor dalra fakadunk, és még táncolni sem szégyellünk, mert régi rockerek vagyunk. Két öreg rocker belóg egy Sztár kerestetik versenyre, amit valamelyik tévé közvetít. Nem ők akarnak szerepelni, hanem be szeretnék nyomni arról a térről Tibikét, ahol a Hunyadkürti által játszott figura virágárus, én pedig újságárus vagyok. Tibike tulajdonképpen a mi nevelésünk, akit nagyon tehetségesnek gondolunk, ő pedig vacaknak és nyálasnak tartja ezt a tévében közvetített versenyt. Természetesen nem hiányzik a szerelmi háromszög sem. A darabon belül egyesül a múlt, a jelen meg a jövő, és a végén persze hepiend lesz.
Gondolom, Tibike diadalt arat.
K. R.: Egy keserédes diadalt. De közben a darab nemcsak Tibiről szól, hanem azokról is, akik az eredeti verseny főszereplői és a szüleikről is. Azok az örömök és visszásságok köszönnek vissza, amiket láthatunk, ha ilyen tehetségkutató vetélkedőket nézünk. Gubás Gabi például remek szerepet, egy orosz származású anyát játszik, aki mindenbe beleavatkozik, és néha főszereplővé válik. Kever-kavar a fiatalok között a fia érdekében. A szereplők között vannak olyanok is, akik tényleg megmérettettek egy ilyen versenyben, és sikeresek voltak. Puskás Péter, Kováts Vera, Nagy Adrienn, őket castingokon választották ki Horváth Péterék. Nekem az a jó, hogy nem kellett castingra mennem.
De neked szabadúszóként saját magadnak kell kitalálnod, hogy mit csinálj, hogyan építsd magad tovább.
K. R.: Ezzel nem vagyok egyedül, bár vannak, akiknek a pályáját mindenféle színházak felkarolják. Nekem ez kicsit nehezebb. Annál nagyobb az örömöm, hogy a Móricz-estemnek akkora sikere van, hogy már a 67. előadásánál tart. És nemrég a Móricz unokák javaslatára B. Török Fruzsina írt két Móricz-regényből egy-egy egyfelvonásos komédiát. Az egyiket már Miskolcon felolvasószínház szinten Györgyi Annával el is játszottuk. A terveink szerint mindkét darabot ősszel be is mutatjuk ott, és tárgyalunk budapesti koprodukcióról is.
| hirdetés
 |
|
Melyik két regényből készültek a darabok?
K. R.: A Rab oroszlánból és Az asszony beleszól címűből. Mindkettőből csak a házaspárokat vettük ki, és az az összefoglaló címe az estének, hogy Jelenetek két házasságból, Bergman után szabadon. Móricznak őrjítően maiak a dialógusai, amelyeket át kellett formálni színpadra. Szerintem két új magyar darab született.
Van egy önálló ested is, ami sok tekintetben régi elemekből építkezik.
K. R.: De ha például az Illetékes visszatér, ő a mai dolgokról kell, hogy szóljon, nem régi kérdéseket tesznek föl neki. És sok olyan szám is van, ami a korábbi estjeimben nem volt benne. Vannak persze régebbi momentumok is. De hát én vagyok az estemben a legrégibb.
És egy elég régen színpadon lévő színésznő műsorába is beálltál, Békés Itala estjében szintén fellépsz.
K. R.: Abban tulajdonképpen helyettesítem Csuja Imit, aki nagyon elfoglalt. Én is az vagyok, ha tudok, akkor Békés Itala mellett fellépek helyette. De ez Békés Itala produkciója az égi játszótársairól, én csak besegítek neki.
Időnként te vagy egy játszótárs?
K. R.: Igen, de időnként én még Itala nevében is megszólalok, mert megoszlik a történet előadása.
Hosszú tipródás után bemutatták a Magic Boys című filmedet. Hozta azt a sikert, amit vártál?
K. R.: Én több nézőt vártam, de a pillanatnyi gazdasági és filmes állapotot meg a reklámra ráfordítható összeget tekintve szép nézőszám, hogy harmincötezren látták. Kint pedig amerikai befektetők forgalmazzák, főleg DVD-n. De Los Angelesben és Chicagóban már volt belőle egy-egy sikeres vetítés.
Van új filmterved, vagy ez most nem az a helyzet, hogy lehet?
K. R.: Most aki már beszámolhat a filmtervéről, az vagy lottó ötöst nyert, vagy arra van késztetve, hogy a Filmalapnál pályázzon. És ott hosszú folyamat, mire abból film lehet. Ezúttal egyáltalán nem vígjátékban gondolkodom, Móricz Kamaszok című, befejezetlen regényéből szeretnék filmet készíteni. Már megszületett az előforgatókönyv.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
