Interjú
Mindennap választhatsz újra és újra a jó és rossz között
2013-12. szám / K. H.
December közepéig tartó őszi turnén járta be az országot az EDDA musical, A KÖR. Ennek kapcsán beszélgettünk Pataky Attilával.
Egy több évtizedes zenekar életében ritkán fordul elő, hogy más műfajban is elhangzanak a rockslágerei. Kinek jutott eszébe, hogy musicalt írjon, amelyben EDDA-dalok szólalnak meg?
P. A.: Én vagyok a felelős! Mintegy 8 évvel ezelőtt álmodtam meg, de annyira sűrű volt az életünk, hogy csak most jöhetett létre.
A közismert dalok köré hogyan szövődött a történet?
P. A.: Nem a dalok köré szövődött a történet, hanem pontosan fordítva, egy nagyszerű szövegkönyvhöz válogattuk a dalokat.
Miről szól a rockmusical?
P. A.: Az életről magáról, az életünkről. A kezdetről, a végről, az útról, amit be kell járnunk. A sikerről, a bukásról és arról, hogy milyen nagyszerű küzdők vagyunk. Arról, hogy időnként elképesztően nehéz embernek maradni, de érdemes. Minden életkör egy lehetőség a változásra és a változtatásra. Szeretet adni és kapni, vállalni a felelősséget saját életünkért, tetteinkért, hiszen néha mindenkivel előfordul, hogy egyedül kell állnia (helytállnia) a kör közepén. És ha a próbatétel sikerül, a jutalom nem marad el. Még sok minden másról szól ez a musical: zenéről, táncról, nevetésről, de legfőképp a szerelemről és szeretetről. És hogy még miről szól neked? Azt egyedül te döntöd el a szívedben!
A nagy zenés színházak mellett hogyan találtál rá Pintér Tibor színművész társulatára, a Szigetszentmiklósi Sziget Színházra?
P. A.: Aki keres, az talál! Én kerestem azt a csapatot, amely szívét-lelkét beleadja, és mindenhova el tudja juttatni a darabot, ahová meghívják. A sors és a Jóisten küldte Pintér Tibort és a Sziget Színházat nekünk.
Mit szóltak az együttes tagjai az ötlethez, szerettek volna szerepelni színházban?
P. A.: Nem, nem szerettek volna, mint ahogy én sem. Bár nagy volt a csábítás, hogy legalább néhány dal erejéig megjelenjek a darabban – de milyen jól tettem, hogy nem tettem! A színészet egy másik mesterség, amit csak sok-sok év alatt lehet elsajátítani igazán, és az időmbe sem fért volna bele az a rengeteg próba, ami a darab színpadra állításáig zajlott.
Milyenek voltak a próbafolyamatok? Kellett a vasmarok, hogy Pintér Tibor rendezésében a valódi ős-EDDA szólaljon meg?
P. A.: Először is Pintér Tibor rendezőként darabokra szedte a művet, jelenetenként kezdte el a próbákat. Gömöry Zsolt zeneszerző az elejétől ott volt, én csak a közepén csatlakoztam, és bizony az összes fantáziámat mozgósítanom kellett, hogy elképzeljem, hogy ebből egy egységes mű lesz. Pintér Tibor elképesztő szívóssággal varázsolta egybe a részleteket. A dalok, a zene, a koreográfiák, a prózák eggyé váltak és megszületett a csoda: A KÖR című musical.
Hogyan lehetett a te hangodra született dalokból duetteket és női előadók által énekelt dalokat megszólaltatni?
P. A.: Boldogság volt hallani, hogy a színpadon általam előadott lírai dalokban megjelenik a női princípium, a Nő, és lett belőlük egy csodálatos egység, mint az életben „ha épp minden sikerül”. | hirdetés
 |
|
A KÖR rockkoncert vagy igazi színházi előadás?
P. A.: Az EDDA musical teljes élményt, boldogságot adó, testet-lelket melengető színházi előadás.
Hogyan fogadták az EDDA Művek rajongói, hogy fiatal musicalszínészek Pataky Attila rockdalait énekelik?
P. A.: Nagy várakozással nézték meg a darabot, és a végén szűnni nem akaró tapssal fejezték ki elégedettségüket. Nem azt keresték a darabban, ami nincs ott, hanem azt, ami benne van.
Minden álmodat valóra váltotta Pintér Tibor fiatal, tehetséges társulata?
P. A.: Igen, mindent megvalósítottak, amit mi megálmodtunk, hozzárakták a saját életüket, álmaikat, ettől lett álomszerűen kerek, KÖR alakú ez a darab.
Az EDDA Művek őshazája Miskolc. A Nemzeti Színház nézőtéri ügyelője, aki 34 éve dolgozik a színházban, még életében nem látott ekkora sikert. Állva, ugrálva tapsoltak a karzaton is. Lehet valaki próféta a saját hazájában?
P. A.: Biztos lehet, ha valaki arra vágyik. Én csak megálmodtam valamit, próbáltam szeretetet adni, mosolyt fakasztani, néhány könnycseppel könnyíteni a lélek fájdalmán, és hogy szeretetet kaptam cserébe, csak köszönni tudom a Jóistennek és mindenkinek, aki ott volt.
Milyen volt az őszi sportcsarnokturné visszhangja?
P. A.: Tanulságos vállalkozásnak tűnik, talán egy kicsit korainak, elég lett volna jövő ősszel belevágni, de a társulat ezt a magasságot is megugrotta.
Hol találkozhat még a közönség Elmóval, Írisszel, Szezárral, Szalszával vagy Angórával?
P. A.: Bárhol az életben, ha körülnézel magad körül. Ott vannak ők mind, élik a hétköznapjaikat, talán csak a nevük más. Hősök ők mindannyian, hisz nem könnyű ma a létezés, és nem mindegy, mi gyűlik össze a lelkünk mélyén a „végére”, de mindennap választhatsz újra és újra a jó és rossz között, mert „nem az a fontos, amit itt hagyunk, hanem amit odaát viszünk magunkkal”.
Annak ellenére, hogy A KÖR előadásban 24 dal szólal meg, sokan „klasszikusnak” számító rocknótákat hiányolnak. Esetleg lesz folytatás?
P. A.: Lesz!
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
