Ajánló
„Phoneológ”, avagy szakítás telefonon
2014-01. szám
A Nő a szobában járkál fel-alá. Vár. Várja, hogy bekövetkezzen, hiszen Ő már az első pillanattól kezdve tisztában volt azzal, hogy így végződik majd. Soha nem ringatta magát illúziókba, Ő végig tudta, hogy nem élheti le Vele az egész életét. A kegyetlen Férfival, aki megígérte Neki, hogy még egyszer, utoljára felhívja. Megcsörren a telefon…
 Az elmúlást, a magánytól és az egyedülléttől való félelmet, a búcsúhoz kellően összeszedett bátorságot és a kettő közt lévő lelki tusát jeleníti meg Cocteau Emberi hang (La voix humaine) című művében. A szakítás témáját különleges módon dolgozta fel, kiaknázva a telefon adta lehetőségeket: a telefon – akkoriban még egyedülálló – az emberi hang eredeti formájában történő továbbítására való képességét használta ki ahhoz, hogy egy olyan örökzöldet hozzon létre, mint ez a dráma, mely Fantoly Nikolett színésznő és Sas Tamás rendező közös munkájának gyümölcseként születik újjá a Spinoza Színházban.
Fantoly Nikolett, a fiatal, független színésznő 2011-ben végzett a Táncművészeti Főiskolán, azelőtt és azóta is több színházi alkotásban szerepelt: főszerepet játszott Szomory Dezső: Bella című darabjában, folyamatosan részt vett és részt vesz a Kazán István Kamaraszínház produkcióiban, 2010-ben színpadra vitte G. B. Shaw: Szent Johanna című monodrámáját, valamint többek között szerepet kapott Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok és William Mastrosimone: Pulóvergyűjtő című darabjában is.
„Nagyon örültem, amikor Sas Tamás felkért a szerepre. Elmondása szerint a darab felelevenítésének ötlete nem új keletű, már régóta tervezte a színpadi változatot. Hihetetlenül jó érzés, hogy engem ér a megtiszteltetés erre a szerepre, pláne hogy előttem olyan hírességek vitték a nagyközönség elé, mint Ingrid Bergman, Liv Ullmann vagy Anna Magnani.” – mondja a művésznő.
A dráma népszerűségét és időtlenségét jól példázza, hogy a megírása óta eltelt több mint 80 év alatt nem csupán számos színpadi adaptáció, hanem számtalan más átdolgozása is született. Poulenc operát komponált belőle, s A búcsú címmel magyar hangjáték is napvilágot látott. Ezen kívül múlt nyáron kezdték forgatni a legújabb filmváltozatát, melyben Sophia Loren kapott főszerepet. | hirdetés
 |
|
„Cocteau kiváló író volt, tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az Emberi hangnak a megalkotása, a benne lévő főszereplő érzelmeinek tiszta, precíz megjelenítése. Hatalmas alkotás, ami 80 év távlatában is megállja a helyét, hiszen a divattal és szokásokkal, a hétköznapi dolgainkkal ellentétben az érzelmek soha nem változnak – foglalja össze Fantoly Nikolett. – Egy ilyen eseményt, mint a szakítás, a ’30-as évek embere is hasonlóan dolgozott fel, mint a 21. századé, és biztos vagyok abban, hogy száz év múlva is hasonlóan élik majd meg.”
Cocteau műve a ’30-as évek Párizsába röpít, ahol a még kezdetleges telefonkapcsolat hol megszakad, hol félrekapcsol, amivel a magyar komédiák hangulatát kelti. Azonban a darab korántsem az. A neve sincs Nő, aki lehet akár 20 éves vagy 80, telefonon beszélget a soha nem hallható Férfival. Egyszerre zokog és nevet, olykor suttog, halkan és tettetett higgadtsággal mormog a kagylóba, vagy dühösen félrehajítja azt. Aztán azonnal felveszi, nehogy szétkapcsoljon, vagy a Férfi letegye. Nehogy megszűnjön a számára létező utolsó kapocs. Az utolsó, mely összeköti a Férfivel, a „drót”, a telefon, amivel már együtt alszik, aminek a csörgésébe már úgy beleszeretett. Ami lehetővé teszi azt, hogy hallja a Férfit, és hogy elképzelje azt, hogy ott van még vele. Ez az utolsó kapaszkodó, ami elválasztja Őt a magánytól. A telefon.
A Nő az ágyában fekszik. Bekövetkezett az, amitől annyira rettegett: egyedül maradt. Magára hagyták összes érzelmével, kiszolgáltatottságával és a szerelmével. Megtört, nem tud mit tenni. Retteg a magánytól, de nem félt letenni a kagylót. Lehunyja hát a szemét és magához öleli a telefont…
Cocteau Emberi hang című drámáját február 8-tól láthatjuk a Spinoza Színházban. Az előadásra február és április között havi két alkalommal kerül sor.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
