Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Valóra vált álmok
2014-03. szám / Szepesi Krisztina

Janza Katának szinte minden álma valóra válik. Régóta vágyott arra, hogy ismét jazzt és szvinget énekeljen és arra is, hogy prózai színészként is többször bizonyítson. Március 21-től az Átrium Film-Színházban pedig lehetősége is van minderre, hiszen Aszlányi Károly, Lőrinczy Attila és Bársony Bálint zenés darabjában, az Amerikai komédiában egy tőle teljesen távol álló karaktert formálhat meg.
Zeneileg teljesen más ez a darab, mint a megszokott musicalek.
J. K.: Egész pályám során mindig abban hittem, nem véletlen az, hogy milyen feladatok találnak meg. És amellett, hogy nagyon vágytam a musicalek világába és izgatott, hogy ilyen gyönyörű, nagy ívű dal­la­mo­kat énekelhessek, ne felejtsük el, hogy a Bergendy Sza­lon­ze­ne­kar­ból csöppentem hat év éneklés után az Operettszínházba. És bár Ber­gen­dy Pista tudta, miről álmodozom, attól én még imádtam szvinget és jazzt énekelni, és ez a világ annyira közel állt hozzám, hogy mindig azt mondta, előző életemben biztosan a húszas években éne­kel­het­tem. Az se véletlen, hogy az önálló koncertemet Fekete-Kovács Kornél hangszerelte. Mikor pedig megtudtam, hogy ennek a darabnak Bár­sony Bálinték csinálják a zenéjét, odavoltam nagyon, mert már évek óta kerestem a lehetőségét egy ilyen zenekarral való közös mun­ká­nak, de persze mindig jött a kérdés, hogy mikor.

Ha ennyire vonz ez a múlt századi világ, talán nem is lehet nehéz belehelyezkedni, még akkor sem, ha a kőkemény üzletasszony karaktere meglehetősen távol áll tőled.
J. K.: Szendy Szilvi kolléganőm kérdezte tőlem egyik nap, milyen lesz ez a Tony Roe, mire én a darabból egy mondatot idéztem, amiben a karakteremet jellemzik: „nem szereted a pezsgőt, az izgalmakat, a szenvedélyes dolgokat, a szórakozást és ami még ennél is szörnyűbb, egyáltalán nem szereted a férfiakat”. Én pedig ennek teljesen az ellenkezője vagyok, hiszen szenvedélyesen imádom az életet. Erre mondta Szilvike viccesen, hogy akkor most majd kiderül, milyen színésznő vagyok. Mert nekem tényleg nagyon nehéz visszafogni magam, de pont ettől érdekes feladat ez, mert ilyet még nem csináltam. A darab végén azért kiderül, hogy Tony is képes a szerelemre, de egész végig tartanom kell magam. Azt a helyzetet hívtam segítségül, ami már biztos minden nővel megesett, amikor nagyon nem szeretné elárulni magáról, hogy halálosan odavan az adott férfiért és az ellenkezőjét hangoztatja fennhangon; és azt, amikor a nők eltaktikázzák magukat, miközben a férfiak többnyire nagyon egyszerűen gondolják a dolgokat. Vagyis vannak ebben a karakterben színek, miközben nagyon sokáig fegyelmezettnek és türelmesnek kell lennem, hogy végül nekem is eljöhessen a pillanatom.

Azt is többször említetted, hogy a prózai színészi énedet is szeretnéd minél többször megmutatni, amire most, hogy Réthly Attila személyében egy klasszikus prózai rendezővel dolgozol, szintén lehetőséged van.
J. K.: Először nagyon méregettük, kóstolgattuk egymást Attilával, de nagyon jólesett mindannyiunknak, hogy beült a legtöbb darabunkra, hogy megnézzen bennünket, mert kíváncsi volt ránk, és nem úgy állt hozzánk, hogy biztos nagyon szépen énekelünk koronával a fejünkön szép nagy drámai karaktereket, de mást nem tudunk. A próbafolyamat elején a darab minden egyes apró mozzanatát és miértjét megbeszéltük, nagyon komolyan végiggondoltuk a karakterek céljait, és volt is mit elemezni, mert Lőrinczy Attila nagyon jó ízléssel írta meg a szövegkönyvet, amiben mindenkinek megvan a saját kis sorsa, útja és találkozásai. Volt egy olyan jelenet, amikor úgy éreztem, ne mehetek be úgy, ahogy Attila kérte, mire ő nagyon nyitottan annyit mondott, beszéljük meg, miért. És persze azt, hogy a zenés részeket hogyan tettük magunkévá, ránk és Bársony Bálintra bízta, de ő is hozzátette a saját látásmódját. Például amikor egy dalt Dolhai Attilával valahogy ösztönösen túlmozogtunk, megkért minket, hogy próbáljuk meg úgy elénekelni, hogy egymás mellett állunk mozdulatlanul, mintha csak egy Humphrey Bogart-filmet szinkronizálnánk, és ettől valóban hihetetlen ereje lett a jelenetnek. Hinnünk kellett abban, hogy a prózánk által is képesek vagyunk olyan színeket előcsalogatni, amiket általában az énekléssel tudunk. Attila pedig nagyon türelmes volt velünk, amitől szép lassan kezdtek előjönni ezek a színek, és végül mindannyian nagyon megnyugodtunk, hiszen az elején nem tudhattuk, mire fut majd ki ez a közös munka.
hirdetés

Az mennyit adott még ehhez az amúgy is újszerű munkához, hogy egy másik színpadon, az Átrium Film-Színházban léptek színpadra?
J. K.: Annak nagyon örültünk, hogy már az előtér hangulata is állati jól passzol a darabhoz. Játszottam én már itt sanzonestet, szintén az Operettszínház produkciójaként Szabó P. Szilveszterrel, és akkor is nagyon otthonosan, jól éreztük magunkat.

Úgy tűnik, neked minden álmod valóra válik…
J. K.: Kezdek hinni abban a kicsit félelmetes gondolatban, hogy amit kimondasz, az előbb-utóbb úgy lesz. Így voltam a kisfiammal is. Addig mondogattam, hogy a második gyerekem kisfiú lesz, hogy hiába lányok vettek körül mindenhol a családban, mégis sikerült. Bagdy Emőke mondta azt, akivel egy előadásban együtt léptünk fel, ő pszichológusként, én énekesként, hogy látnunk kell magunkat öt év múlva. Erre persze a legtöbb ember azt mondja, örül, ha azt tudja, a jövő héten mi lesz. Scarlett O’Hara például szerepálmom volt, miközben tudtam, hogy én már nem játszhatom, és meg is kaptam a darabban Belle szerepét. De a teljes próbafolyamat alatt úgy néztem Scarlettet, soha nem zavarva a színészeket, hogy én mit tudnék vele csinálni, hogy mondanám másként a mondatait. Ez pedig eddig soha más szerepnél nem fordult elő velem. Aztán egyszer csak jött Kerényi Miklós Gábor, hogy ezen a nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon játsszam én Scarlett szerepét. Persze azért ez nem mindig működik így, és azt gondolom, azokkal a szerepekkel, amik nem találtak meg, mások lettek boldogok, és nekem jön majd helyettük valami más.



vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor