Álom két részben – ez a műfaja a Vörösmarty Színház legújabb előadásának, A Mester és Margaritának. Az álom mégis valóság: a Bulgakov-átiratot Hargitai Iván rendezésében áprilisban mutatták be Székesfehérváron. A két címszereplőt, Törőcsik Franciskát és Egyed Attilát kérdeztük.
 Repülni
„Felemelő és ugyanakkor nehéz ilyen gazdag és összetett művel foglalkozni, mert minél több mindent értek meg belőle, annál több kérdés fogalmazódik meg bennem. Annyi rétege és lehetséges értelmezése van a regénynek, hogy talán nem kell és nem is lehet mindent megérteni. Sokszor csak érzetek és a játékkedv vezetett a próbafolyamat alatt – vallja Törőcsik Franciska. – Margarita szerepe számomra a női állhatatosságot képviseli. Bármit hajlandó megtenni a szerelméért. A regényben Margarita idősebb, mint én, de azt gondolom, hogy a nagyobb korkülönbség még inkább azt erősítheti, hogy a szerelemben nincsenek miértek és hogyanok.”
Az előadás egyik leglátványosabb jelenete a repülés: ám Margarita nem csodás színpadi szerkezetek segítségével suhan a fejünk fölött. Valami más történik. „A repülést Hargitai Iván állapotként szeretette volna megfogalmazni. Ebből a gondolatból teremtett meg Horváth Csaba egy nagyon izgalmas koreográfiát, amely megmutatja Margarita önkívületi állapotát, amelybe – ha realistán akarjuk megfogalmazni – a megrázkódtatások miatt kerül” – mondja a Vörösmarty Színház fiatal színésznője.
 Kényelmetlen
„Bonyolult és titokzatos mű. Már-már azt hittem, sokat tudok róla, de egy ponton túl elvesztem a történet rejtélyes rendszerében, összetettségében. A próbafolyamat előrehaladtával persze lassan kitisztultak a gondolatok, és együtt jöttünk rá a megoldásokra – meséli Egyed Attila. – Hargitai Iván nagyon izgalmas koncepcióval állt elő, amely szerint minden történés a Mester fejében játszódik le. Az előadás műfaji meghatározása is erre utal: álom két részben. A Mester jó énje, fényes oldala, aki minden ember felé bizalommal tekint, az maga Jézus, sötét oldala, bosszúálló énje, a haragvó isten pedig Woland.”
Hogyan lehet egy színházi előadás kényelmetlen? Mert Mesterünk ezt érzi. „Az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy mi az, amit esetleg másképp kellene tenni. Woody Allen egyik mondása jut eszembe: A szex mocskos dolog? Persze, ha jól csinálják. Ilyen a színház is: ha jól csináljuk, nagyon kényelmetlen tud lenni. Emlékeztet minket a kisszerűségeinkre, apró, csúnya hibáinkra, egymás ellen elkövetett gazemberségeinkre és arra, ahogy képtelenek vagyunk bocsánatot kérni vagy megbocsátani” – vallja Egyed Attila.
|
vissza
vissza a lap tetejére
