Interjú
Amikor a varázsló megpördíti tányérját…
2014-04. szám / K. N.
A Magyar Állami Operaház meghirdette a 2014/15-ös Faust-szezon programját, április 15-én pedig megkezdődött a bérletárusítás. A következő évadról, valamint az Ybl-palota felújításáról az Opera főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel beszélgettünk.
Megkezdődött a bérletárusítás, milyen szezon előtt áll az Operaház és az Erkel Színház?
Ó. Sz.: Az előjel biztató: a bérletújítás első hete során 20%-kal több törzsnézőnk lett. Vezetésünk első évada a szervezetfejlesztésé, az újratervezésé volt, a második az új financiális gondolkodás, a társadalmi felelősségvállalás jegyében telt: több beruházás előkészítése mellett leginkább az Erkel újranyitása volt fontos. Az ősztől pedig a repertoár földrengésszerű változásai jönnek: a stabil, maradandó értéket hordozó produkciók állva maradnak, viszont soha nem látott mennyiségű bemutatóval újítjuk meg az átlagosan 10–12 éves művészi tartalmat. Huszonöt premiert terveztünk a kamaradarabokkal együtt, s habár biztosan hatalmas erőfeszítést igényel mindezt véghezvinni, aki közelebbről ismeri az intézményt, tudja: a világ egyik legnagyobb operaüzemét működtetjük ezerfős, igen elhivatott csapattal, amely képes 61 különböző produkciót úgy pörgetni, mint zsonglőr a tányérjait. Az Opera nem véletlenül dolgozik ennyit: minden magyart tisztünk szolgálni. Gondolja csak el, 13 millió Kárpát-medencei honfitársunknak egyetlen klasszikus balettegyüttese van, az Operában működő Magyar Nemzeti Balett. Kötelességünk a fókuszt most a művészi megújulásra helyezni, s a szent célért együttműködni a Miskolci Operafesztivállal, a Margitszigeti Szabadtéri Színpaddal, a Művészetek Palotájával, a Zeneakadémiával, de a Nemzeti Színházzal vagy akár a Nagycirkusszal is. Tovább fut majd a Gördülő Opera, mellyel vidéki városok színházaiba látogatunk el. A már működő többi program – OperaKaland, Hangoló, Pas de Quatre (hazai balettegyüttesek vendégjátéka), Primavera (vidéki és határon túli magyar operatársulatok vendégjátéka) – is folytatódik, de csaknem 400 oldalas kalendáriumunk több új kezdeményezést is tartalmaz. Lesz új gyerekoperánk, balettparódiánk, kijövünk az utcára, de Japánba is elmegyünk – a következő szezon csúcsra járatja az Operát.
Ki mindenki fog rendezni, és kiket sikerült megnyerni a világszerte ismert hazai és külföldi énekesek közül?
Ó. Sz.: Nálunk nemcsak szlogen a teljesítményalapú sokféleség: mindenkinek minden hangszeren kell tudnunk játszani. Zsótér Sándor vagy Mohácsi János mellett Vidnyánszky Attila és Káel Csaba ugyanúgy rendez, mint Anger Ferenc, Almási-Tóth András és M. Tóth Géza; repertoáron maradnak Kovalik Balázs és Alföldi Róbert munkái, s Eperjes Károlyt arra kértük, félszcenírozza a János-passiót, Oberfrank Pál pedig a Carment rendezi. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakos hallgatói is lehetőséget kapnak arra, hogy megmutassák oroszlánkörmeiket: mindannyian rendeznek egyfelvonásost. Jirí Menzel a Cosí fan tuttét teszi színpadra, a Faust-évad jegyében pedig – egyebek mellett – Gounod operáját mutatjuk be, az előadást Michal Znaniecki rendezi, Maurizio Benini, a Metropolitan egyik sztárkarmestere vezényel, a címszerepet Dario Schmunk énekli. Az évad utolsó premierje – akkorra már hagyományosan – barokk mű lesz, Vivaldi: Farnace című darabját Németh Pál vezényli. A repertoár-előadásokban olyan neves vendégművészek lépnek színpadra, mint Ambrogio Maestri (Scarpia), Robert Dean Smith (Tannhäuser), ebben az előadásban mindkét női főszerepet Boross Csilla fogja énekelni, José Cura pedig Otello jelmezébe fog bújni. Az évadnyitó szabadtéri gálaműsor vendégei Piotr Beczala, Anja Kampe és Ferruccio Furlanetto lesznek, a farsangi Faust-bálon pedig Angela Gheorghiu lép fel. És jön McMillan Manon-balettje, s a híres, új Hattyúk tava is! Nem irányszínház vagyunk, hanem repertoár-intézmény, amelyben a magyar művészeket prioirizáljuk, de a műfajok nemzetközisége, a nagy külföldi művészek jelenléte néhány hiányfach (speciális tudású énekes, karmester vagy táncos) okán biztosított.
A hangszerpark megújítása sem kis feladat. Milyen lehetőségük van erre?
Ó. Sz.: Miénk Magyarország legrégibb, legnagyobb és legtöbbet fellépő szimfonikus együttese, hangszerrel ellátni őket milliárdos befektetés. A fúvós és ütős hangszerek amortizálódnak, évente 50 millió forintot fektetünk a frissítésbe. Megvettük hazánk legújabb Steinway-hangversenyzongoráját, ez is több tízmilliós tétel. A legnagyobb költséget a vonósok jelentik, igaz, ezek a használat során egyre értékesebbekké válhatnak. A Magyar Nemzeti Bank sietett segítségünkre: három éven át összesen 450 millió forint értékben vásárolnak nekünk mesterhangszereket.
| hirdetés
 |
|
Az Ybl-palota is felújításra vár. Nyilván nem akarják bezárni, hogy lehet egy ilyen különleges műemléket úgy felújítani, hogy a közönség ne járjon pórul?
Ó. Sz.: Az Operaházat 30 esztendeje renoválták, NDK-ban gyártott színpadgépészete cserére szorul, vezetékrendszerét korszerűsíteni kell, és a műemléki nézőtér is megérett a frissítésre. A Hajós utcai Üzemházunk szintén harmincéves. A Jókai utcai próbaterem 10 éve van az Operaház kezelésében, viszonylag kevés pénzből nívós zenekari centrummá lehet alakítani. Szükségünk van egy komplex Műhelyházra is, amelybe kilenc gyártóműhelyünk költözne, ahol a teljes díszlet-, jelmez- és kellékpark tárolása mellett a javítás is megoldható. Kapna benne helyet az Operáéval azonos méretű próbaszínpad, amelyet az Erkel méretére lehet szűkíteni, minimális nézőtérrel és öltözői háttérrel még kamara-előadásokra is alkalmas lenne. És kell oda egy zeneterem, próbákra, felvételekre.
Milyen ütemezésben és mikor lehet megvalósítani a felsorolt munkákat?
Ó. Sz.: Egy éve dolgozunk a megvalósíthatósági terveken. Most úgy látom, hogy megalapozott tervezéssel 2015 nyarától három éven át tartana az Ybl-palota felújítása. A szezont június 1-jén zárjuk, a házat szeptember végén nyitjuk újra. 2018 tavaszára a külső falak megtisztításával is végeznénk – ehhez képest a Mexikói útra, egy romos MÁV-telekre elképzelt Műhelyháznak már két évvel korábban állnia kellene.
Hogy vizsgázott az Erkel? Folytatódik-e a felújítás a színházban?
Ó. Sz.: A remek akusztikájú, nagy befogadóképességű Erkel Színház máris betölti feladatát: immár metrócsatlakozással is ellátva vonzza vissza a széles hazai közönséget évi 200 opera- és balettelőadásra. A házat és a körülvevő teret tovább fejlesztjük, együtt a kerülettel és a fővárossal. Újranyitása óta 242 ezer fizető nézőt fogadott az Erkel: ők mind új nézőink, hisz közben az Operaház is 90% feletti telítettséggel játszik. A látogatottság megkétszerezése akkora eredmény, hogy további taglalása nekünk nem is állna jól – külföldi kollégák már néhány százalékos növekedés után keresik maguknak a talapzatot…
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
