Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 29., péntek
Auguszta

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Egyszerre vagyunk Benyovszkyk és Fóris Antalok
2015-07. szám / Sz. K.

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója visszatérő vendége a Budapesti Nyári Fesztiválnak. Ezúttal a Városmajori Szabadtéri Színpad után augusztus 14-én ismét látható lesz a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Benyovszky című táncjátékának címszerepében, miközben szín­há­zá­ban már az első bemutatóra készül.

Újra játsszák a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Benyovszkyt, melynek címszerepében látható Zámbó István táncossal. Hogyan tud együtt működni itt a tánc és a próza?
O. P.: Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán nagyszerűen találta ki, hogyan is lehet ötvözni a prózát, a zenét és a táncot egy ilyen nagy­szabású történetben. A zene viszi a történetet, a próza megidézi a legfőbb pillanatokat, melyeket a táncosok élettel töltenek meg, fel­e­mel­nek a maguk nyelvén, és sodró erejűen kápráztatják el a nézőt. Összhatásában, a szcenikai elemek segítségével a nézők nagy él­mény­ben részesülnek.

A színpadi zene és az éneklés egyébként is közel áll Önhöz szí­nész­ként és rendezőként is. Mit ad hozzá ez általában egy előadáshoz?
O. P.: Szarka Tamás zeneszerző és előadó is egyben az előadásban. Nekem nincsenek énekesi feladataim, Tamás a tőle megszokott energiákkal segít megélni Móric kalandos életét. Egyénisége, stílusa meghatározza az egész este erejét. Ez az erő átragad, nem csupán a nézőkre, de ránk, a szereplőkre is. Hiszen ez is az értelme a zenének, a színházi előadások szinte minden esetben használják ezt a hatást, a mi esetünkben pedig a zene újabb főszereplővé válik. Mondhatjuk, hogy ez összművészet, ahol a zene, a szöveg és a tánc egyformán hangsúlyos szerepet kap, és egymást erősítve hat érzékszerveinkre.

Milyen személyiség az Ön Benyovszky Mórica?
O. P.: Bátor, határozott, jókedvű, vakmerő, vállalkozó szellemű, erős egyéniség volt Benyovszky. Ezeket a tulajdonságokat erősítem magamban, hogy azzá válhassak, aki – mai szemmel különösen – a nagy magyar, de nemzetközi ívű, hatású hírességek sorát gyarapítja, aki ki mert, ki tudott lépni idegen országok, kultúrák tájaira, nem törődve a sorssal és annak csapásaival sem.

Milyen kapcsolódási pontokat talált vele, melyek megkönnyíthették, hogy a bőrébe bújjon?
O. P.: Talán pont az ellentétek segítenek. A „röghöz kötöttségem”, ami állandó vágyat kelt bennem a nagy formátumú életre, az utazásokra, a világ gazdagságának megismerésére. Az őszinteség, a szabadság, az igazságosság igénye és a mai kor botrányai, melyek mindnyájunkat elképesztenek, megkötnek sokszor nehéz pillanatokban. És hát a fantázia nagyon fontos…
hirdetés

Zsuráfszkyval azóta együtt dolgoztak a Dózsában is. Milyen feladat egy színész számára, ha egy tánctársulat kellős közepén találja magát?
O. P.: Nagyon boldog percek ezek, melyek némi „irigységgel” párosulnak, hiszen ők valami olyanban nagyszerűek, amiben én soha nem értem volna el semmit, hiszen nem vagyok a parkett ördöge. Zsura lendülete, ami megragadja az egész csapatot, sok kedvet, hitet ad a munkához mindnyájunk számára.

Ebben az évben is képviselteti magát a Veszprémi Petőfi Színház egy előadással a Városmajori Szabadtéri Színpadon, melynek szintén főszerepében lépett színpadra.
O. F.: Szeretünk vissza-visszatérni a Városmajorba, és Bán Teodóra bízik bennünk. Örkény István Kulcskeresők című darabja is egy olyan családról szól, melynek feje nagyot álmodik, de sajnos csak olyan „magyarosan” sikerül. Belőle nem lesz király, mint Benyovszkyból Madagaszkár szigetén, ő itt éli kissé szánalmas sikerrel egy jobb sorsra érdemes pilóta életét, akit persze azért nagyon szeretünk, hiszen a miénk. Sokat akar, kedvesen morózus, de igazi balfék, akit meg kell menteni, mert nem képes kitörni önnön korlátolt világából. Ez a darab is rólunk szól, magyar emberekről, akik egyszerre vagyunk Benyovszkyk és Fóris Antalok, akik itt kaptunk egy kis időt, hogy valami jót tegyünk.

Színháza új évadával kapcsolatban azt írta ajánlójában, hogy nem szeretne új mottót keresni. Ezek szerint jó az irány? Mik a tapasztalatok és milyen tervekkel indulnak neki az új évadnak?
O. P.: Közösségben a közönséggel – ez a mottónk, ezt akarjuk megőrizni és mélyíteni. Szeretnek a nézők bennünket, szeretünk együtt lenni, nem csak a színpad-nézőtér viszonylatában. Keressük az alkalmakat egyéb találkozásokra is. A bérletek éjszakája óriási sikert hozott, készülünk a nyílt napunkra szeptemberben, és már az első bemutatónkat, a Tokaji aszút, Szilágyi László, Eisemann Mihály szerzeményét is „próbajátszottuk” Tokajban, és „próbajátsszuk” Budapesten a Klebelsberg Kultúrkúriában augusztus végén. Szeretnénk nagyon igényesen minél elmélyültebb előadásokat adni, de egyben szórakoztatni is közönségünket.




vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor