Interjú
Kezdődhet az előadás
2015-12. szám / Kőszeghy Béla
L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára december elején jelentette be, hogy tavasszal elkezdődhet a Budai Várban a Lovarda építése. Ennek apropóján a Vár megújításáról, azaz a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósításáról beszélgettünk az államtitkárral.
A Várkert Bazárban tartott eseményen arról beszélt, hogy tavasszal elindulhat a Lovarda építése a Várban. Láthatóvá válik a Hauszmannterv?
L. S. L.: A Nemzeti Hauszmann Terv az elmúlt évben is látható volt, igaz, leginkább a szakemberek, az építészek, a történészek vagy éppen a közlekedési mérnökök számára, akikkel a Hauszmann Bizottságban együtt dolgoztunk. Persze a téma iránt kicsit jobban érdeklődő „civilek” is sokféle módon találkozhattak vele, hiszen például a májusi színvonalas konferenciánk után két szaklap is különszámot jelentetett meg a témában, illetve október eleje óta egy kamara-kiállítás is megtekinthető a Várkert Bazárban. Az azonban tény, hogy mindazok számára, akik eddig nem mélyedtek el a Nemzeti Hauszmann Tervben, a Lovarda építése lehet az első olyan momentum, ami arra utal, hogy a Budai Várban sok évtized után valami elindul.
Bő egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy a palota megújuló terei elsősorban kulturális funkciót kapnak. Igaz ez a Lovardára is?
L. S. L.: Igen, hiszen a Lovarda nemcsak a lovas hagyományaink és a spanyol lovasiskola értékeinek bemutatását szolgálhatja, hanem olyan kulturális rendezvénytérként is funkcionál majd, ami ma még hiányzik a Budai Várból. A Vár megújításakor fontos, hogy az újjáépülő vagy megszépülő épületeknek valóságos funkciókat is találjunk, ráadásul olyanokat, amik látogatókat vonzanak a Budai Várba. Erre kiváló példa a volt Honvéd Főparancsnokság épületének a tavalyi felújítása, ahol az idén nyáron megnyitott Csontváry-tárlatra már közel hetvenezren voltak kíváncsiak. Azaz ennyi, zömében magyar látogatót tudtunk ezzel az egy attrakcióval fél év alatt rávenni, hogy ismét jöjjenek fel a Budai Várba.
| hirdetés
 |
|
Nem mond ellent mindennek a nemrég napvilágra került terv, miszerint minisztériumok költöznek vissza a Várba?
L. S. L.: A belügy- és a pénzügyminisztérium a polgárvárosban működtek, nem a palotában. Ugyanakkor a kulturális örökségünk részének tekintem, hogy a modern magyar államigazgatás jó néhány fontos hivatala eredetileg a Várban székelt. Az egy másik kérdés, hogy miközben a világ sok országában az ugyancsak a XIX. században létrejött intézmények az eredeti helyükön maradhattak, nálunk 1945 után kizsuppolták őket a Várból. Ráadásul ezekbe a hivatalnak tervezett épületekbe teljesen más funkciókat, például kollégiumot telepítettek, miközben a jelenlegi minisztériumi épületek sem annak készültek eredetileg, mint amire ma használjuk őket. Egy szépen felújított, rangjának megfelelően használt épület a környezetére is jó hatással lehet, hiszen újabb rekonstrukciókat inspirálhat, és új szolgáltatók megjelenését is generálhatja. A Nemzeti Hauszmann Terv éppen arról szól, hogy a Budai Vár egészében és ne egyes épületekben gondolkodjunk.
Mennyire befolyásolhatják a Budai Vár megszokott kulturális eseményeit vagy csak a hétköznapjait a Hauszmann-tervvel összefüggő építkezések?
L. S. L.: Emlékszik még valaki arra, hogy a Várkert Bazár építése mekkora felfordulással járt, hányan jósolták a budai közlekedés összeomlását a Lánchíd utca lezárása miatt? Óhatatlanul lesznek kellemetlenségek, de remélem, csak olyanok, mint a Várkert Bazárnál voltak, amik ma már eltörpülnek amellett, hogy megmenekült egy csodálatos épületegyüttes, ráadásul létrejött és sikeresen működik egy fantasztikus, új kulturális tér. Ami azért is fontos, mert, ahogy ez az év megmutatta, a Várkert Bazár és az előtte lévő Lánchíd utca kiválóan alkalmas olyan nagyrendezvények befogadására, amelyek eddig a Várban voltak. Tehát, ha kell, új, nívós helyszínekre vihetjük a megszokott kulturális programokat. Ezért sem volt véletlen, hogy a Várkert Bazár átadásakor a miniszterelnök a Vár felújításának főpróbájáról beszélt. Amin ma már minden értelemben túl vagyunk, tehát 2016-ban indulhat az előadás, amit mi Nemzeti Hauszmann Tervnek nevezünk, és a Budai Vár évtizedek óta halogatott, de nagyon indokolt megújításáról szól.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
