Interjú
Duna Karnevál forradalmi köntösben
2016-05. szám / Jónás Ágnes
Budapesten huszonegyedik alkalommal rendezik meg a Duna Karnevált június 10. és 18. között. A fesztivál új helyszínen, a Várkert Bazárban a néptánc, a népzene, a fúvós- és világzene ötvözetével, valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadonaz 1956-os forradalom és szabadságharc
legfontosabb momentumait megidéző táncjátékkal várja az érdeklődőket. Az esemény kapcsán a Karnevál megálmodójával, művészeti igazgatójával, a nemrégiben Kínában turnézó Mucsi János rendező-koreográfussal beszélgettünk.
A Duna Karnevál multikulturális rendezvénysorozatként, táncnyelvek találkozójakéntismert. Idén először döntöttek úgy, hogy kizárólag a magyar táncra és zenére fókuszálnak. Milyen okok állnak a nemzetköziség mellőzésének hátterében?
M.J.: Mivel akortárs néptánc rendkívül alkalmas komplex történetek megjelenítésére, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján fesztiválunk is csatlakozik az emlékév eseményeihez. Célunk, hogy a 20. század meghatározó évtizedeinek történelmi és kulturális fordulópontjait a zene és a tánc nyelvén idézzük meg.Egy összetartó, szabadságszerető társadalom töretlen küzdelmeinek győztes, pozitív atmoszférát sugárzó jelenét kívánjuk a közönség elé tárni.
Milyen szerkezeti felépítés jellemzi a repertoárt?
M.J.: A produkciót konkrét témákra fűzzük fel: a Gyöngyösbokréta-mozgalomtól indulunk, megidézzük a diktatúra május 1-je ünnepét, átívelünk a személyi kultusz önimádatába, a forradalomba, eljutunk annak leveréséig és a táncházmozgalomig.Felcsendül Cseh Tamás „Minket a tánczeneszó, valami ájlavjuszó hozott össze” című dala is, Ferenczi György és a Rackajam előadásában pedig egy kis rock and rollt élvezhet a közönség. A magyar nyelvterület néptánchagyományait, a kornak megfelelő táncműfajokat elevenítjük meg. Az egyes jelenetekben nagy hangsúlyt fektetünka szolisztikus megfogalmazásra, miközben közel kétszáz táncos elsöprő energiája ad drámai töltetet az előadásnak.
Tavaly az Erkel Színházzal és a Pesti Vigadóval bővítették a Duna Karnevál színtereit, idén egészen a Várkert Bazárig vonulnak.
M.J.: Több száz táncos és zenész teremt valódi karneváli hangulatot Budapest szívében június 11-én. A Vörösmarty térről,illetve a Bazilikától indulunk, végigmegyünk a Váci utcán és a Lánchídon, végső állomásunk valóban a Várkert Bazár lesz, ahol késő estig tartó táncgálával köszöntjük a közönséget. | hirdetés
 |
|
Mely fővárosi és vidéki nagyvárosok együtteseit üdvözölhetjük a programsorozaton?
M.J.: A Duna Művészegyüttes, a Magyar Állami Népi Együttes,a Magyar Táncművészeti Főiskola, az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes, a Bihari János Táncegyüttes, a Bem Táncegyesület, a Csepel Táncegyüttes Budapestet képviseli, Székesfehérvárról az Alba Regia Táncegyüttes, Szekszárdról a Bartina Néptánc Egyesület, Százhalombattáról a Forrás Néptáncegyüttes emeli a karnevál hangulatát. Körünkben üdvözölhetjük a Tököli Délszláv Hagyományőrző Táncegyüttest, illetve a Katasztrófavédelem Központi Zenekarát is.
A Karneválrepertoárjában fontos helyet foglalnak el a gyermek- és ifjúsági előadások. Mit profitálhat az Y generáció az ’56-ot megelevenítő programcsokorból?
M.J.: Szerintem az idei Duna Karnevál minden korosztály számára vonzó lesz. Egyrészt nosztalgikus hangulatot áraszt azok számára, akik megélték ’56-ot, másrészt minőségi zenével és tánccal fűszerezett, rendhagyó történelemórát kínál a később született generáció számára. A produkciót háttérvetítéssel varázsoljuk izgalmassá, az álló és mozgó képanyaghoz dokumentarista archív és képzőművészeti adaptált elemeket egyaránt alkalmazunk.
Ön szerint mi adja a Duna Karnevál esszenciáját?
M.J.: Elsősorban az, hogy a néptáncés népzene mellett nyitottak vagyunk más műfajokra is:a kortárs táncra,a világ-, fúvós- és szimfonikus zenére, valamint hogy a világ folklórját igyekszünk elhozni Budapestre.Művészi értékekben gazdag, változatos programot kínálunk, kiemelt figyelemmel fordulunk a határok nélküli magyar kulturális örökség világ- és európai szintű népszerűsítése mellett a kultúrák közötti párbeszéd elősegítésére.
Nemrégiben Kínában jártak. Mi szólította önöket az ázsiai térségbe?
M.J.: A kínai kapcsolat a Duna Karneválnak köszönhető. A 2000-es évek elején a Tűzoltózenekarral adtunk elő gyeptáncot Lehár Ferenc Ördöglovasából, Kodály Háry János- Toborzójából. A produkcióval a brémai Nemzetközi Fúvószenekar találkozóra is eljutottunk – itt látott bennünket az a kínai karnagy és szervező, aki Sanghajban életre hívta a Nemzetközi Zenei Találkozót. Szerette volna, ha a magyar táncot kint is népszerűsítjük, azonban az anyagi hátterünkre való tekintettel erre csak most, a hatodik szériában kerülhetett sor. Óriási élmény volt! Hatalmas LED-falak fogták közre a színpadot, a szervezők professzionális munkát végeztek. Kína az az ország, amelyik nem sajnálja a pénzt, ha az egyes népek kulturális tradícióinak bemutatásáról van szó. A szponzoráció ott nem kérdés, nem is alku tárgya, hanem evidencia.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
