PM Online | Színház

Szüntelenül új előadók, izgalmas művészek, régi történetek, ismeretlen hősök nyomában jár. Sikerült létrehoznia egy olyan helyet Budapesten, ahol az emberek összejönnek, mert okos dolgokról folyik a szó. A Spinoza Színház mára fogalom, működtetni nem kis munka és nem
kevés pénz, de nem bánja, fizetsége busás – állítja –, hiszen napjai nagy részét tehetséges emberekkel tölti. Sándor Annával beszélgettünk.

Szeptember 10–25. között lesz a 14. Spinoza Zsidó Fesztivál. Miben fog hasonlítani korábbi társaira és miben fog különbözni?
S. A.: Missziónk nem változik, olyan emberekről készítünk saját produkciókat, akik valami jót tettek, tiszteletet érdemlő cselekedet fűződik a nevükhöz, de keveset tudunk róluk. Idén három premierünk lesz, a fesztivált a Lola Budapesten című zenés esttel nyitjuk. A darabot Vörös Róbert írta és rendezte, a címszereplő Kádek Heni. A darab egy zsidó nőről szól, akinek el kell menekülnie, majd visszatér, mert úgy érzi, vissza kell jönnie. Második premierünk is zenés játék, főszereplője Jermann Pál, aki minden idők legkedveltebb színészeinek egyike, s akit a közönség Jávor Pál néven zárt a szívébe. A Jávor - A fenegyerek, a színművész és az ember alcímet kapott darab arról mesél, hogy a harmincas évek férfiideálja zsidó származású felesége mellett élete végéig kitartott, és kiállt az üldözöttekért. A darabot Gál Róbert írta. Harmadik premierünk a magyar zsidóság 2000 éves történetét feldolgozó, hétrészes filmsorozatunk 6. és 7. része, amely az 1900-tól 1945-ig tartó időszakot mutatja meg. Címe A befogadó nemzetből kizáró nemzet lesz. A filmet író operatőr-rendező Dénes Gábor azt is megmutatja, mi történt azokkal, akik ezt a számos pontján rettenetes félévszázadot túlélték.

Heller Ágnes tavaly azzal kápráztatott el bennünket, hogy a zsidó Biblia alakjainak érzelmeiről beszélt. Idén több mint aktuális témát feszeget.
S. A.: Az Isten bevándorlás-politikája – Migránsok és idegenek a zsidó Bibliában című esten a filozófus beszélgetőtársa szintén filozófus, Gábor György, kettejük beszélgetése pedig mindig izgalmas szellemi kaland a közönség számára. Nem kisebb intellektuális élményt ígér Ungvári Tamás estje, melynek fókuszában Szép Ernő utolsó prózai munkája, az Emberszag áll. A kötet 1944 naplószerű, szubjektív krónikája. A nagyszerű író könyve könnyed, elbeszélő stílusban íródott, amelyet Ungvári Tamás a csak őt jellemző lebilincselő stílusban mutat be. Lesz még egy beszélgetős estünk. A Spinozában Spinozáról, a 17. század különlegesen új gondolatokat megfogalmazó tudósáról boldogan fogom faggatni Balázs Gábort.

Hogyan talál rá azokra az izgalmas emberekre, akik később a Spinoza produkcióinak főszerelőivé válnak?
S. A.: Sokat kutatok, de olyan is megtörténik velem, hogy beszélgetek valakivel, és a beszélgetés végére darab ötlettel gazdagodom. Ez történt, amikor Méray Tibor író-újságíróval beszélgettem, és elhangzott Sólyom Janka neve, ami nekem nem sokat mondott. Maga nem tudja, ki volt Sólyom Janka – kérdezte az író –, megírom magának. Így született meg a dizőz, színésznő és nem mellékesen József Attila titkos szeretőjének életéről a Ki volt Sólyom Janka?című darabunk, amit Méray Tibor 90. születésnapján mutattunk be, és a fesztiválon is látható lesz. Méray Tibor sok más díja mellett megkapta a Pulitzer-emlékdíjat is, amit azért említek, mert a díj névadója, Joseph Pulitzer élete olyan nagy hatással volt rám, hogy késztettünk belőle egy előadást. A Pulitzer-ügy doku-dráma. Egy makói New Yorkban alcímű darabunk annak a tizenhét éves zsidó fiatalembernek állít emléket, aki egy szó angoltudás és egyetlen cent nélkül 1864-ben elindult Amerikába. Nagyon gyorsan sikeres és gazdag lett, sok fontos dolgot tett, például megteremtette a modern újságírást, és korrupció miatt beperelte Amerika elnökét, a pert pedig megnyerte. A címszereplő Fodor Tamás.