RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. június 24., szombat
Iván

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Bravúr volt és most is az
2017-05. szám / Bóta Gábor

Kerényi Miklós Gábor, aki már 25 évvel ezelőtt is színpadra állította, rendezi Rossini A sevillai borbély című operáját a Szentendrei Teátrumban. Negyed évszázad óta ez lesz az a produkció, amit újra a város Fő terén adnak elő, a premiert július 28-án tartják.

A pályád elején az Operaházban dolgoztál és azóta is időnként rendezel operát. Gondolom, ez neked létszükséglet.
K. M. G.: Természetesen ez így van. Tíz évig voltam a Magyar Állami Operaházban, mindmáig én rendeztem a legtöbb új magyar operát. De rendeztem Mozartot, Wagnert, Verdit, Puccinit, Szokolay Sándort, Balassát, Petrovicsot, Ránkit, Bozay Attilát, és Händelt, Gounod-tól a Faustot is.

És A sevillai borbélyt is rendezted már.
K. M. G.: Igen, huszonöt évvel ezelőtt Szentendrén. A mostani nyári produkció tulajdonképpen remake-nek indult, mert huszonöt évvel ezelőtt az utolsó előadás, amit Szentendrén még a Fő téren tartottak, az az én A sevillai borbély rendezésem volt Gregor Józseffel, Póka Balázzsal, Ulbrich Andreával és Kenesey Gáborral a főszerepekben. Ennek igen nagy sikere volt.

A Fő téren lévő előadásoknak külön varázsuk volt. Használtátok a környékbeli házakat, például az ablakaikban megjelentek a szereplők. Sokkal inkább bejátszottátok a teret, mint később az önkormányzat udvarát.
K. M. G.: Például az édesanyám volt az egyik ablakban, ő öntött ki vizet az alatta éneklő szerenádot adónak, és ahogy az idén is lesz, a sevillai borbély belépője közben három borbélysegéd borotvált nézőket a Fő téren. Külön érdekesség, hogy volt egy olyan előadás, amiben ha a három borbélysegédet nevesítem, akkor az egyiket úgy hívták, hogy Aczél András, aki azóta az Operettszínház játékmestere, a másikat úgy, hogy Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója, a harmadikat pedig úgy, hogy Kovalik Balázs, aki kiváló rendező.

A szentendrei Fő tér abszolút emlékeztet egy olasz falucskára, ezért nagyon illik A sevillai borbélyhoz.
K. M. G.: Székely Lászlónak akkor egy nagyon izgalmas díszlete volt, ugyanezt fogjuk most megcsinálni. Áttetsző fémrácsból áll, lehetőséget ad arra, hogy egy zártabb teret mutasson, de közben átlátszik rajta a teljes főtér.

Hogyan lehetséges, hogy visszaköltözhettek a főtérre?
K. M. G.: Ez akkor is bravúr volt és most is az. Azért lehetséges, mert nagyon gyorsan, két óra alatt fölépíthető a díszlet és a nézőtér is, ahogy igen gyorsan el is bontható.

Tehát napközben nem is áll majd a nézőtér?
K. M. G.: Általában nem.

Miért nem lehet ezt máskor is megcsinálni, hiszen sokan visszasírjuk a Fő téren tartott előadásokat, és mindig az volt az indok az elutasításukra, hogy a nézőtér elrondítja a szép főteret.
K. M. G.: A két óra alatt való fölépítés és gyors elbontás részünkről bravúr volt akkor is és az lesz most is. Az érdekesség az volt, hogy én egy fiatalembert bevittem az Operaházba sajtósnak, és ez a fiatalember lett a menedzsere ennek A sevillai borbély előadásnak. A fiatalember Lőrinczy György volt. Miután bevittem őt sajtósnak az Operaházba, a következő évben már ő hívott el rendezőnek Szentendrére. Tehát, hogy én vagyok a főnöke, aztán ő a főnököm, ez az oda-vissza kapcsolat már nagyon hamar elkezdődött a mi életünkben.
hirdetés


A sevillai borbélyban mi neked a fontos?
K. M. G.: Az a nagyon izgalmas és pezsgő játékkedv, ahogy Figaro és Basilio ki akarják forgatni Bartolót az ő helyzetéből, miközben Almaviva és Rosina között valódi szerelem van. Összekeveredik az üzleti ügyeskedés a szerelemmel. Nagyon jellemző korunkra, hogy sokszor szinte el se lehet dönteni, ki miért ügyeskedik.

Színészi szempontból is remek szerepek vannak az operában.
K. M. G.: Kiváló szerep Figaróé, a belépője fantasztikus, az ügyeskedése és játékkedve lenyűgöző. Basilio rágalomáriájánál modernebbet és maibbat szerintem nem írtak még. Ez az ária arról szól, hogy elindul egy rágalom, ami mindenkit behálóz, és mindenki terjeszti, és végül olyan hihetetlenül nagyot robban, mint egy repeszgránát. Hozzá kell tennem, hogy Galambos Attila új fordításában játsszuk a darabot.

Végül is mennyire lesz remake az előadás és mennyire új?
K. M. G.: Ez remake alapon egy teljesen új előadás lesz. A díszlet azonos lesz, és a játékokból is sok mindent megtartunk, de hát eltelt huszonöt év, én sem ugyanaz vagyok, rengeteg újdonság belekerül a produkcióba a szöveg miatt is. Egykor olaszul játszottuk a produkciót, most magyarul fogjuk. A Szentendrei Teátrum és a Co-Opera közös produkciójában mutatjuk be, utóbbi producere Dr. Vadász Dániel, az egykori opera- és operetténekes. Kétszer eljátsszuk az előadást Szentendrén, aztán vagy hússzor a Szegedi Nemzeti Színházban, tizenhatszor a Győri Nemzeti Színházban és hatszor a Budapesti Operettszínházban. Tehát a következő évadban körülbelül negyvenötször színre kerül.

Igen nagy a különbség a vígopera és az operett között?
K. M. G.: Ez felfogás kérdése, számomra minden zenével kapcsolatos játék rendkívüli módon hasonlít egymásra. Azt gondolom, hogy nincs igazi nagy különbség. Az én egykori operarendezéseimre a kritikusok gyakran mondták, hogy musicalesek, bizonyos operettszínházi rendezéseimre pedig hogy az operához közelítenek. A recitativókat pedig, főleg ha magyarul játszunk, mindig beszédszerűen illik mondani.

Kik játszanak-énekelnek majd a produkcióban?
K. G. M.: Figaro szerepében fellép Molnár Levente, a New York-i Metropolitanben éneklő magyar sztár és Kendi Lajos, akit az Operettszínház fedezett föl, de Zürichből érkezik hozzánk, remek baritonista. Kovács István és Busa Tamás lesznek a Basiliók, Kiss András és Bátki Fazekas Zoltán a Bartolók. Mester Viktória és Kálnay Zsófia lesznek a Rosinák, Frankó Tünde és Lázin Beatrix Bertaként szerepel, Balczó Péter és Hanczár György meg Vadász Zsolt lesznek az Almavivák. Rosina szerepébe az Operettszínházban Fischl Mónika is beáll. Ez egy igen nagyszabású produkció lesz.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor