PM Online | Színház

„Kilenc évvel ezelőtt elvetettünk egy magot, s a nézői és szakmai visszajelzések is azt igazolják, hogy a növényünk szépen fejlődik. Ahhoz, hogy teljesen virágba boruljon, még sokat kell dolgoznunk, azonban a pozitív visszajelzések abban erősítenek meg bennünket, hogy jó úton járunk”
– mondja Cseke Péter, aki jövőre harmadszor pályázik a kecskeméti Katona József Színház igazgatói posztjára. A direktorral a 121. évad bemutatóiról, a műhelymunka és fiatalok színházi élményeinek fontosságáról is beszélgettünk.

Közel tíz éve vezeti a Katona József Színházat Kecskeméten. Hogyan értékeli az elmúlt éveket, s mi az, amire különösen büszke?
Cs. P.: Nehéz periódusában vettem át a színházat, mely azóta művészileg és szervezetében is egy nagyon jól prosperáló teátrum lett, s a szakma Magyarország egyik legjelentősebb színházi műhelyeként emlegeti. Kilenc évvel ezelőtt elvetettünk egy magot, s a nézői és szakmai visszajelzések is azt igazolják, hogy a növényünk szépen fejlődik. Ahhoz, hogy teljesen virágba boruljon, még sokat kell dolgoznunk, azonban a pozitív visszajelzések abban erősítenek meg bennünket, hogy jó úton járunk. Sikereink nemcsak a kiváló színészeknek és alkotóknak, hanem a szervezés, a gazdasági osztály, a tárak és a műhelyek munkatársainak is köszönhető – mindannyiuknak nagy szerepe van abban, hogy ez a színház ilyen jól működik.

A magyar színházak manapság arra kényszerülnek, hogy iparszerűen működjenek, sok színész panaszkodik arra, hogy nincs elegendő idő a művekben való elmélyedésre. A kecskeméti teátrumban hogy van ez?
Cs. P.: Bizony többször mi is küzdünk az idő rövidségével. Számomra mindig fontos volt a minőségi, magas művészi színvonalú munka. A társulatom olyan alkotóközösségé vált, amelynek tagjai szeretnek és tudnak is elmélyülten dolgozni.

A kecskeméti Katona József Színházban a nagyszínház, a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdiószínház működik, utóbbiban már bátran játszanak különlegességeket, produkcióiknak városon belül is nagy sikere van. Melyek lesznek azok a bemutatók, amelyekkel idén megörvendeztetik a nagyérdeműt?
Cs. P.: Idén operettet, drámát, rockballadát, komédiát és vígjátékot egyaránt láthat a kecskeméti színház közönsége. A nagyszínházban szeptember 29-én mutattuk be a Béres Attila rendezte Csárdáskirálynő című operettet, melyet – legnagyobb örömömre – álló ovációval fogadott mind az idősebb, mind pedig a fiatalabb közönség. Novemberben lesz a premierje Brecht A szecsuáni jóember című drámájának, melyet Zsótér Sándor állít színpadra, ezt követi Michael Frayn Függöny fel! című komédiája, Szente Vajk rendezésében, melyet először szilveszterkor láthat a közönség. Sarkadi Imre, Szörényi Levente és Bródy János rockballadáját, a Kőműves Kelement február elején tűzzük műsorra, az évad utolsó nagyszínházi bemutatója pedig Molnár Ferenc A testőr című vígjátéka lesz tavasszal. A Kelemen László Kamaraszínházban október 6-án debütált Moliére – Mohácsi A képzelt beteg című vígjátéka Rusznyák Gábor rendezésében. Következő előadásunk Alfred Jarry Übü király című bohózata lesz, melyet a fiatal Hegymegi Máté rendez. A Ruszt József Stúdiószínházban Federico García Lorca Vérnász című színművét novemberben mutatjuk be Kocsis Pál rendezésében, majd Szász János álmodja színpadra Csehov Ványa bácsiját, Simon Gray A játék vége című darabját pedig áprilisban láthatja a nagyérdemű. Öt éve Barta Dóra vezetésével alakult meg színházunkban a Kecskemét City Balett – amely rövid idő alatt lett népszerű a városban –, a társulat idén a Prokofjev által szerzett zenére Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel balett formájában.