Interjú
Klasszikusok és kortársak bűvöletében
2014-06. szám / Pavlovics Ágota
A hazai kortárs zene népszerűsítése érdekében egyre több olyan estnek örülhetünk, amelyeket magyarázatok, beszélgetések egészítenek ki. Ezeken általában zenetörténész vezeti a hallgatókat a muzsika lenyűgöző birodalmában, de olykor maguk a zeneszerzők is jelen vannak, így
a közönség nemcsak a kevéssé ismert darabokat hallgathatja meg, de megismerheti a komponisták gondolatait is. A klasszikus és a kortárs zene pazar világáról, a kettő szoros szellemi rokonságáról Pilz János hegedűművésszel beszélgettünk.
A Budapest Music Center (BMC) zenei központ a fiatal muzsikusok, alkotók képzésén kívül a Nemzetközi Eötvös Intézet otthona is. Közismert tény, hogy a ház támogatói között tudhatja a Ligeti, a Kurtág és az Eötvös családot. A központ koncertterme, elsőként a fővárosban, kifejezetten kamarazenei produkciók számára készült, 350 fő befogadására alkalmas. A BMC-ben ősszel koncertsorozat indul, amelyben a Budapesti Vonósok és a Pulzus Vonósnégyes is szerepel. Mi mindennel?
P. J.: A Budapest Music Center valóban színes és gazdag programmal várja a zenebarátokat. Rendkívülinek nevezhető jazzkoncert-kínálata, de a klasszikus zene hívei is bőséges választékot kapnak. Ami pedig a Budapesti Vonósok szeptemberben kezdődő sorozatát illeti, nem újdonság, hogy kortárs és klasszikus szerzők műveit szerkesztik egy programmá. Klasszikusok tükrében című sorozatunkban, ahogy a neve is mutatja, klasszikus zeneszerzők remekei mellett a klasszikus zeneszerzők ihlette kortárs művek hangzanak majd el. Például az egyik est programján együtt szerepel Schubert Öt német tánca Olsvay Endre Tétel lánc, Sugár Rezső Divertimento vonószenekarra és Sugár Miklós Divertimento című opusaival, mert egyikből lehet következtetni a másikra. Szépen elfér egymás mellett Bach Brandenburgi versenye és Sosztakovics, Purcell meg egy, a fiatal korosztályhoz tartozó zeneszerző műve. Ezeken az esteken nemcsak beszélgetőtárs segíti a közönséggel való kapcsolatot, hanem maguk a kortárs zeneszerzők is részt vesznek a beszélgetésekben. A hangversenyek különlegessége, hogy a műveket Földes Imre zenetörténész mutatja be, ő lesz a közönség beszélgetőtársa. Földes Imre, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára nem szorul bemutatásra, sokak által tisztelt, óriási szakmai tudású, tekintélyes életművel rendelkező tudós, előadásai nagy hatással voltak hallgatóira a Zeneakadémián. Senki nem tudta és a mai napig nem tudja kivonni magát a hatása alól, magával ragadó, nagy tudású, remek előadó.
A Pulzus Vonósnégyessel milyen műsorral készülnek a BMC-be?
P. J.: A Pulzus Quartettel immár 12 éves születésnapunkat ünnepeljük, ez idő alatt a nagyon gazdag irodalom sok darabját eljátszottuk. A Budapest Music Centerben a hely szelleméhez igazodva nem akarunk szokványos műsort adni, az első koncertre, erre a számunkra is különleges alkalomra Szőllősy András vonósnégyesét választottuk, amit Gőz László ajánlott a figyelmünkbe. Ezen a koncerten Szőllősy vonósnégyesének párja Schumann muzsikája lesz. A másik hangversenyen Bartók Béla 6. vonósnégyesét Kurtág György Hommage á Mihály András – 12 mikrolúdium vonósnégyesre című művét és egy Mozart-kvartettet hallhat majd a közönség. | hirdetés
 |
|
Apropó kortárs zeneszerzők. Eötvös Péter intézetet alapított, tavaly magas számú pályamű érkezett a kortárs zeneszerzők versenyére. Mégis halványnak tűnik a fiatal kortárs zeneszerzők jelenléte itthon és a világban. Mit gondol, miért?
P. J.: Sajnos szerte a világon így van. Az a dolgunk, hogy tegyünk azért, hogy a fiatal zeneszerzők szereplési lehetőséghez jussanak, segítenünk kell őket abban, hogy megismerhesse őket a közönség. A kiváló és méltán nagyon elismert zeneszerzőink mellett kevesebb figyelem jut rájuk, ezen segíthet például a BMC által életre hívott zeneszerzőverseny, ahol az a megtiszteltetés ért, hogy a kamarazenei zsűri tagja lehettem. A tavalyi versenyre sok pályamű, összesen harminckilenc darab érkezett. Számos figyelemre méltó alkotás született, a legjobbnak ítélt darabok elhangzottak a döntőben, és nagy érdeklődés kísérte őket. Azt gondolom, hogy a szerzők életében ez a verseny fontos volt, a pozitív visszajelzés nagy segítség lehet a folytatáshoz.
A Művészetek Palotája Üvegtermében is lesz a Budapesti Vonósok Kamarazenekarnak bérletsorozata, melynek címe: Bach közelében. Kik fogják interpretálni a zeneszerző-óriás műveit?
P. J.: Bach-kantátákat és a János-passióból részleteket fogunk eljátszani ezen a sorozaton három alkalommal, dr. Kamp Salamon nemcsak vezényelni fog, de részletesen be is mutatja a műveket. Szabóki Tünde, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Cser Péter, Kovács István énekel, csembalón Dobozy Borbála játszik, közreműködik a Lutheránia Énekkar és a Budapesti Vonósok.
Dióhéj
A Budapesti Vonósok Kamarazenekar 1977-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatóiból. 1995-től minden évben megrendezik Fertőd-Eszterházán a Nemzetközi Haydn Fesztivált, olyan neves művészek közreműködésével, mint Jandó Jenő, Reinhold Friedrich, Drahos Béla, Perényi Miklós. A 17 fős kamarazenekar a világ élvonalbeli együttesei közé tartozik és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő szólistáival koncertezik világszerte. A zenekar művészeti vezetője Botvay Károly csellóművész, koncertmestere 2012 óta Pilz János.
A Pulzus Vonósnégyes alapító tagjai: Rajncsák István (brácsa) és Kousay H. Mahdi Kadduri (cselló), 2002-től játszik az együttes a jelenlegi felállásban, primáriusa Pilz János, a 2. hegedű szólamot Lesták Bedő Eszter játssza.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
