2008. november 04. / IM
Mindig vérfagyasztó ügynökös krimiket olvasni, kémes filmet nézni, ettől már csak egy izgalmasabb adódik, ha dokumentumregényről vagy dokumentumfilmről
van szó. A valós ügynöksztorik magától értetődően sokkal jobbak, izgalmasabbak és összetettek, mint amit egy mégoly nagy tehetséggel megáldott szerző az íróasztala mellett ki tudna találni. (Az élet a legjobb forgatókönyvíró vagy micsoda.) Ha a történet ráadásul a második világháborúban játszódik, akkor tényleg lerághatja körmeit a tisztelt olvasó. Az angol Eddie Chapman egészen kisstílű bűnözőként, tolvajként, nőcsábászként és címeres kasszafúróként kezdte pályafutását valahol a londoni Soho mélyén. A karrier gyors felívelés után rövid úton a hatóság karjaiban ért véget. A szélhámos különböző börtönökben fordult meg, a háború folyományaként fennhatóságot váltott területeken is, míg egy napon ragyogó ötlete támadt: jelentkezett náci titkosügynöknek, mint akinek úgyis van egy kis „elszámolnivalója” a brit hatóságokkal. A nácik kaptak az alkalmon és szoros felügyelet mellett kiképezték a fiatalembert, akit aztán át is dobtak – ejtőernyővel – a túloldalra. Chapman azonban azonnal feladta magát a brit MI5-nak, ahol szép lassan valódi nemzeti hősként viselkedett. Ben Macintyre brit újságíró feltűnő alapossággal, sok utánjárással megírt könyvében a kezdeti széltolóból lassanként ravasz, minden hájjal megkent, nagyformátumú ikon lesz, aki természetesen olyan történetekbe kerekedik, hogy James Bond csak irigykedve figyelné kettős ügynöki tevékenységét. A kötet ragyogó fotói és az alapos jegyzetek segítenek abban, hogy a sokszor tényleg meseszerűnek, kitaláltnak ható történetről folyamatosan érezhessük, valódi történetet, húsvér emberek életének meghatározó eseményeit olvashatjuk, amelyek – történetesen – befolyással voltak a világtörténelem alakulására is. Az olvasmányosan izgalmas dokumentációs kalandregényt Pálvölgyi Lídia értő fordításában vehetik kézbe a magyar olvasók.
General Press Kiadó
392 oldal, 3300 Ft
Kritika (4.5)
van szó. A valós ügynöksztorik magától értetődően sokkal jobbak, izgalmasabbak és összetettek, mint amit egy mégoly nagy tehetséggel megáldott szerző az íróasztala mellett ki tudna találni. (Az élet a legjobb forgatókönyvíró vagy micsoda.) Ha a történet ráadásul a második világháborúban játszódik, akkor tényleg lerághatja körmeit a tisztelt olvasó. Az angol Eddie Chapman egészen kisstílű bűnözőként, tolvajként, nőcsábászként és címeres kasszafúróként kezdte pályafutását valahol a londoni Soho mélyén. A karrier gyors felívelés után rövid úton a hatóság karjaiban ért véget. A szélhámos különböző börtönökben fordult meg, a háború folyományaként fennhatóságot váltott területeken is, míg egy napon ragyogó ötlete támadt: jelentkezett náci titkosügynöknek, mint akinek úgyis van egy kis „elszámolnivalója” a brit hatóságokkal. A nácik kaptak az alkalmon és szoros felügyelet mellett kiképezték a fiatalembert, akit aztán át is dobtak – ejtőernyővel – a túloldalra. Chapman azonban azonnal feladta magát a brit MI5-nak, ahol szép lassan valódi nemzeti hősként viselkedett. Ben Macintyre brit újságíró feltűnő alapossággal, sok utánjárással megírt könyvében a kezdeti széltolóból lassanként ravasz, minden hájjal megkent, nagyformátumú ikon lesz, aki természetesen olyan történetekbe kerekedik, hogy James Bond csak irigykedve figyelné kettős ügynöki tevékenységét. A kötet ragyogó fotói és az alapos jegyzetek segítenek abban, hogy a sokszor tényleg meseszerűnek, kitaláltnak ható történetről folyamatosan érezhessük, valódi történetet, húsvér emberek életének meghatározó eseményeit olvashatjuk, amelyek – történetesen – befolyással voltak a világtörténelem alakulására is. Az olvasmányosan izgalmas dokumentációs kalandregényt Pálvölgyi Lídia értő fordításában vehetik kézbe a magyar olvasók. General Press Kiadó
392 oldal, 3300 Ft
Kritika (4.5)