2018. november 19. / P. Á.
Miljenko Jergovic horvát anyanyelvű író, Boszniában, Szarajevóban született, és csak felnőttként, 1993-ban, a délszláv háborúk idején települt Zágrábba.
Ahogy az már lenni szokott, a zágrábi horvátoknak túl bosnyák, a bosnyákoknak túl horvát. Szarajevóval meglazult a kapcsolata, Zágráb pedig nem lesz soha igazi otthona. Ez a kettőség jelentős szerepet játszik regénye történeteiben is.
A Diófa-házikó nagyjából száz évet felölelő, 15 fejezetből álló regény, röviden a dubrovniki Delavale és a Sikiric család változó földrajzi helyszíneken zajló, tragédiákban bővelkedő története. Jergovic regényének fejezeteit Regina Delavale személye köti össze, és a regény fejezeteinek főszereplői mind kapcsolatban állnak vele. A regény szereplőinek történeteivel fordított sorrendben ismerkedünk meg. A könyv Regina erőszakos halálával (XV. fejezet) kezdődik, a délszláv háborúk után 2001-ben, és Regina születésével (I. fejezet) Bosznia annektálása után, 1905-ben ér véget. A boszniai horvát író művében, és nem csak a 2003-ban megjelent Diófa-házikóban, a történelemről, a történelem sokkhatásairól olvashatunk.
Jergovic remekül ismeri a közeget, ahova elviszi olvasóját, műveivel kapcsolatban szokás emlegetni a Nobel-díjas, szerb Ivo Andric regényeinek hatását, ugyanakkor az író szemléletmódjára legalább ennyire hatott a horvát író, Miroslav Krleza művészete is. Ami az olvasó számára a legfontosabb, és ami miatt Jergovic könyveit érdemes elolvasni – még ha olyan komoly terjedelmű is, mint a Diófa-házikó –, hogy a horvát író gondolkodásában, műveiben túllép a nemzeti határokon. Jergovic remek történetmesélő, hőseinek sorsa az olvasó számára könnyen átélhető. A régió írója, aki Közép-Európa és a Balkán világában egyaránt otthon van. A szerző magyarul megjelent művei az 1994-es Szarajevói Marlboro című elbeszéléskötet, a Ruta Tannenbaum című regény, amely megkapta 2007-ben a Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia legjobb regényének járó Mesa Selimovic-díjat, és a Gloria in excelsis című regény. A Diófa-házikó fordítása Csordás Gábor kitűnő munkája, aki előtt ezúttal is megemeljük a kalapunkat.
Miljenko Jergovic: Diófa-házikó
L’Harmattan Kiadó, 2017
548 oldal / 4999 Ft
Ahogy az már lenni szokott, a zágrábi horvátoknak túl bosnyák, a bosnyákoknak túl horvát. Szarajevóval meglazult a kapcsolata, Zágráb pedig nem lesz soha igazi otthona. Ez a kettőség jelentős szerepet játszik regénye történeteiben is.
A Diófa-házikó nagyjából száz évet felölelő, 15 fejezetből álló regény, röviden a dubrovniki Delavale és a Sikiric család változó földrajzi helyszíneken zajló, tragédiákban bővelkedő története. Jergovic regényének fejezeteit Regina Delavale személye köti össze, és a regény fejezeteinek főszereplői mind kapcsolatban állnak vele. A regény szereplőinek történeteivel fordított sorrendben ismerkedünk meg. A könyv Regina erőszakos halálával (XV. fejezet) kezdődik, a délszláv háborúk után 2001-ben, és Regina születésével (I. fejezet) Bosznia annektálása után, 1905-ben ér véget. A boszniai horvát író művében, és nem csak a 2003-ban megjelent Diófa-házikóban, a történelemről, a történelem sokkhatásairól olvashatunk.
Jergovic remekül ismeri a közeget, ahova elviszi olvasóját, műveivel kapcsolatban szokás emlegetni a Nobel-díjas, szerb Ivo Andric regényeinek hatását, ugyanakkor az író szemléletmódjára legalább ennyire hatott a horvát író, Miroslav Krleza művészete is. Ami az olvasó számára a legfontosabb, és ami miatt Jergovic könyveit érdemes elolvasni – még ha olyan komoly terjedelmű is, mint a Diófa-házikó –, hogy a horvát író gondolkodásában, műveiben túllép a nemzeti határokon. Jergovic remek történetmesélő, hőseinek sorsa az olvasó számára könnyen átélhető. A régió írója, aki Közép-Európa és a Balkán világában egyaránt otthon van. A szerző magyarul megjelent művei az 1994-es Szarajevói Marlboro című elbeszéléskötet, a Ruta Tannenbaum című regény, amely megkapta 2007-ben a Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia legjobb regényének járó Mesa Selimovic-díjat, és a Gloria in excelsis című regény. A Diófa-házikó fordítása Csordás Gábor kitűnő munkája, aki előtt ezúttal is megemeljük a kalapunkat.
Miljenko Jergovic: Diófa-házikó
L’Harmattan Kiadó, 2017
548 oldal / 4999 Ft