„A zenét az emberek mindennapi élményévé kell tennünk”
2019. január 17. / Pavlovics Ágota

A 2018/2019-es évadban is tíz bérletsorozatot hirdetett meg a nagy múltú MÁV Szimfonikus Ze­ne­kar a Müpában, a Zeneakadémián, az Olasz Kultúrintézetben, a Festetics Palotában, a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint a Károlyi-palotában lévő próbatermükben.
A zenekar új arculatáról, hangversenyeiről, turnéjáról Lendvai György ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Lendületes, magával ragadó a zenekar új formátumú, remek fotókkal illusztrált műsorfüzete, a logó pedig egyenesen telitalálat.
L. Gy.: 2018 májusa óta jelentkezünk új arculattal, célunk, hogy megmutassuk a zenekar helyét a hazai és nemzetközi klasszikus zenei palettán. Első alkalommal van professzionális mar­ke­ting­csa­pa­tunk, az ő nevükhöz fűződik az arculatváltás. Munkájuk eredménye az új honlapunk, az évad új formátumú műsorfüzete és az új logó. Szintén őket dicséri, hogy a közösségi médiában való jelenlétünk erőteljes nö­ve­ke­dést mutat.

Hogy alakult a MÁV Szimfonikus Zenekar előző évada?
L. Gy.: Tavaly 146 koncertünk volt, a kamarakoncertekkel együtt. Ha az évadot 10 hónaposnak tekintjük, ez azt jelenti, hogy minden má­so­dik nap koncertet adott a zenekar. A vezető karmester és művészeti vezető hetedik éve Csaba Péter, rajta kívül a zenekar élén Takács-Nagy Gábor és Kesselyák Gergely, valamint Kobayashi Ken-Ichiro áll, az ő nevük garancia a magas minőségre. Koncertjeinkkel minden korosztályt megpróbálunk elérni.

Kodály Zoltán azt mondta: „Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal születése előtt.”
L. Gy.: Mi indítottuk útjára a várandós anyukáknak szóló koncerteket Szeretethang címmel. Az itteni munkám egyik legszebb része, amikor látom, ahogy a párok összebújnak, a kismama hasára teszik a kezüket, hallgatják a zenét, és velük hallgatja a baba is. Ezeken a koncerteken nincs taps, a zene megnyugtató. Ezt a programot Kokas Klára irányításával kezdtük, jelenleg Székely Edit a gazdája, és mára annyira népszerű, hogy nem könnyű jegyet váltani rá. Akik voltak ezeken a programokon, visszajöttek a babáikkal is, de ez sajnos nem működött, mert a babák nagy zajt csaptak, ezért ennek a korosztálynak külön szervezünk koncerteket. Az újszülöttek csodálatosan reagálnak a zenére. Ezeken a zenés fog­lal­ko­zá­sokon van lehetőségük a mamáknak arra is, hogy bepelenkázzák, megszoptassák őket. A következő korosztály az óvodásoké, akik megtapogatják a hangszereket, beleütnek a nagydobba, aztán körülnéznek, hogy lássák, milyen hatással voltak a többiekre. A 6 és 12 éves közötti korosztályt a Nemzeti Múzeummal közös koncertjeinkre várjuk, ahol kézműves foglalkozással és tárlatvezetéssel egészülnek ki a hang­ver­seny­prog­ramok. A középiskolásokat a nagykoncertjeikre invitáljuk. Közönségünk jelentős része nyugdíjas, ami nem ejt kétségbe, hiszen a lakosság átlagéletkora folyamatosan nő, így tovább járnak hangversenyre.

Elsők voltak, akik elvitték a zenét a fővároson kívül élő közönségnek is, Gördülő opera című prog­ram­so­ro­zatukat 1947-ben indították útjára, és évtizedekig működött.
L. Gy.: Büszkék is vagyunk rá, ahogy az idén júniusban első alkalommal megrendezett Open Day című nyárindító, ingyenes programunkra is, mert fennállásunk óta hiszünk abban, hogy a zenét az emberek min­den­na­pi élményévé kell tennünk.
A zenekar bérletkínálata pazar, emeljünk ki néhány koncertet a széles választékból.
L. Gy.: Büszke vagyok a mesterbérletünkre, amely nagyon erős, mert a hangversenysorozat Maxim Ven­ge­rov­val kezdődik, aki hegedülni és vezényelni is fog, a második koncertünkön Charles Dutoit dirigálja a Kékszakállút Komlósi Ildikó és Kovács István közreműködésével, a harmadikon Roby Lakatos játszik, Csaba Péter vezényel, de hegedülni is fognak együtt. A sorozat utolsó, ünnepi hangversenyén, Kobayashi Ken-Ichiro, tiszteletbeli vendégkarmesterünk dirigálja a zenekart. Az ünnepi koncert kerek évforduló előtt tiszteleg, jövőre lesz 150 éve, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság felvette a diplomáciai kapcsolatot. A zenekar májusban indul egy 15 napos japán turnéra Kobayashi Ken-Ichiro vezetésével. A japán turné legnagyobb eseménye a tokiói Suntory Hallban lesz, de több állomást is érint majd.

A MÁV Szimfonikus Zenekar a kis költségvetésű zenekarok közé tartozik, mégis impozáns a ven­dég­fel­lépők sora, hogy csinálják?
L. Gy.: A mi közönségük gerincét zeneértő kisnyugdíjas mérnökök, tanárok, orvosok alkotják, ezért az árain­kat is az ő pénztárcájukhoz igazítjuk. Világsztárokat általában nem tudunk meghívni, de vi­lág­szín­vo­nalú muzsikusokat igen. Az idei szezon különleges, ezúttal sikerült meginvitálnunk például Vengerovot, akit azért tudtunk felkérni, mert tudja, milyen színvonalon dolgozik a zenekar. Charles Dutoit-t egy szerencsés pillanatban csíptük el, így ő is szívesen jön hozzánk vezényelni.

A Károlyi-palota ideális helyszín a zenekar próbaterme, székháza számára, persze nem a jelenlegi le­rom­lott állapotában. A műemlék épület felújítását és az udvar befedését tervezték, miért esett kútba a terv?
L. Gy.: Amikor 15 éve idejöttem a zenekarhoz, a MÁV egy százharmincezres nagyvállalat volt, most har­mincöt­ezer ember dolgozik benne, így az ingatlanigény is erősen csökkent. A Múzeum utca 11. is kiürült, a MÁV pedig visszaadta a Nemzeti Vagyonkezelőnek. Mi itt maradtunk, majd megszületett és feledésbe is merült az ön által említett terv. Napjainkban a Görögkeleti Ortodox Egyház az épület tulajdonosa, van egy írásos megállapodásunk, miszerint ideiglenesen itt maradhatunk. Igyekszem a gondoktól megkímélni a zenekar tagjait. Az ő dolguk a gyakorlás, a sikeres szereplés. A kormány ígéretét bírjuk, hogy lesz szék­há­zunk és állandó próbatermünk. Optimista vagyok. Az évad során 22 koncertünket fogja a Magyar Rádió közvetíteni, ez nagyon fontos visszajelzés. A zenekar szakmai munkájának igazi fokmérője pedig, hogy kikkel mit és hogyan játszik. Ha a műsorfüzetre nézek, nincs okunk panaszra.