Összművészeti csemegék nem mindennapi környezetben
2019. június 19. / Jónás Ágnes

Közös programsorozatot indított PIM a Hajón címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum és az A38 Hajó májustól, melyben zene, irodalom és multimédia találkozik, havonta négy alkalommal, négy te-
matika alapján. Az összművészeti kezdeményezésről Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, illetve Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője beszélt.

Milyen céllal indították útjára a PIM a Hajón elnevezésű prog­ram­so­ro­zatot?
D. Sz.: Szeretném kimozdítani komfortzónájából a kortárs irodalmat. Egyrészt borzasztóan unom azt a felállást, amikor az író ex cathedra kinyilatkoztat, a közönség meg áhítattal figyeli. Másrészt azt az élményt is szeretném átélni, amikor társművészetek párbeszédéből születik valami új. Ennek legjobb terepe az A38 Hajó. Az együtt­mű­ködés egyébként adta magát: Bognár Attilával szinkronban kerestük egymást. Én rockzenészként többször is felléptem már a Hajón, Atti­lával régóta jó a viszonyunk. Ő a főigazgatói pályázatom alapján érzékelte, hogy szeretnék túllépni a Károlyi-palota falain, én meg is­mer­tem annyira, hogy valószínűsítettem: bármivel keresem meg, el­ső­re nem mond nemet.
B. A.: Valóban régóta ismerjük egymást, Szilárd amellett, hogy otthonosan mozog az irodalomban, kimondottan jól basszusgitározik is. Az A38 Hajó a 16 éves fennállása során mindig az együttműködési lehetőségeket kereste, így hozott létre közös produkciókat többek között a Budapesti Tavaszi Fesztivállal, a CAFe Budapest fesztivállal, a Magyar Televízióval. Futott már nálunk két nagyszabású együttműködés a Hajón (Rewind, Random Trip) – ezúttal is szívesen veszünk részt a fiatalokat célzó és őket segítő, modern összművészeti kísérlet levezénylésében, örömmel segítjük a projektet televíziós és zenei ta­pasz­ta­la­tainkkal (zenészekkel, DJ-kkel, VJ-kkel) és infrastruktúránkkal. A PIM a Hajón olyan megmozdulás, ahol élő irodalom, zene és vizualitás találkozik, s amelyet 500 forint ellenében bárki élvezhet.

Milyen irodalmi és zenei csemegéket kínálnak május 7-től az A38 Hajón?
D. Sz.: Négy különböző karakterű est vetésforgójából áll össze a PIM a Hajón sorozat. Az első a pályakezdő irodalmárok és feltörekvő zenekarok találkozója (Deck: Fedélzeten az új arcok), ezt egy fiatal írónő, Szente Anita és egy fiatal producer-hangmérnök, Józsa Örs szerkesztik. A második a spokenword-estek, amit Csider István Zoltán és Pion István szerkesztenek, a harmadik a kortárs szerzők zenekarral, DJ-vel (Kortárs szerzők zenei kísérettel a címe – a sorozatot Horváth László Imre és Kubiszyn Viktor szerkesztik; a negyedik pillér pedig az Árnyjátékok, vagyis életműkoncertek, például a legelső egy „Csáth-koncert” lesz, melynek szerkesztői a PIM muzeológusai (Kalla Zsuzsa főmuzeológus irányításával). Én csak az úri közönség szerepét kértem magamnak. Illetve hát felkértem négy iszonyatosan jó fiatal zenészt állandó zenekarnak.

Rendkívül színes, mai fülnek kedvező zenei és irodalmi programokról van tehát szó. Mi alapján válogattak a fellépő szerzők között a Kortárs szerzők zenei kísérettel című programhoz?
D. Sz.: A két szerkesztő dönti el, hogy kit hívjanak. Teljesen rájuk bízom, kit akarnak megmutatni. A legelső vendégük Csender Levente kiváló prózaíró lesz, aki legutóbb autista kisfia köré írt egy csodálatos gyermekkönyvet A különleges Meditittimó kalandjai címmel.
Egyébként hogy látja a mai ember, különösen a mai fiatalok irodalomhoz való viszonyát? Másképp lehet őket ma „megfertőzni”, mint például öt vagy tíz évvel ezelőtt?
D. Sz.: Erről lassan doktori disszertációt tudnék írni. De a végüzenete, amit a sokszáz oldallal elfödnék, az lenne, hogy: nem tudom. Irodalomcentrikus kultúra a magyar, történeteken keresztül meséljük el, verseinkben értjük meg a világot. Csak reménykedem abban, hogy a kíváncsiság nem sorvad, tehát lesz fogadókészség az új és új műalkotásokra. Merthogy a magyar írók addig írnak, amíg az utolsó le nem kapcsolja a villanyt, s még azután is gyertyafénynél, abban biztos vagyok. Ilyen az anyanyelvünk. Írásra késztet.

És mennyire nagy kihívás ma zenét csempészni a digitális eszközök közt felnövő generáció életébe?
B. A.: Fiatal gyerekeim vannak, rajtuk és általuk látom, hogy teljesen más fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, mint annak idején én vagy a náluk öt évvel korábban született generáció. Ha nem tartunk lépést az ízlésvilágukkal, nem fogjuk tudni elérni őket. Fontos, hogy a közösségi felületeken és egyéb internetes portálokon közzétegyük az eseményeinket – így lesz ez a PIM a Hajón esetében is –, ugyanis a Z- és az Alfa-generáció figyelmét már nem elsősorban a szöveges üzenet ragadja meg, hanem a videók és a képek.

Igazgató úr, elképzelhetőnek tartanak további, hasonló jellegű együttműködéseket?
D. Sz.: Már el is kezdtük a megbeszéléseket: a Magyar Állami Operaházzal tervezünk ősztől egy so­ro­za­tot, és a PIM-ben is lesznek a szokásostól eltérő műsorok (ilyen volt korábban Háy János Kik vagytok ti? című új könyvének rendhagyó prezentációja). Dr. Máriás és Fábry Sándor közös könyvét is megmutatjuk még a nyárelőn, őszre meghívtam Csányi Vilmost és Géczi Jánost, hogy közös könyvük apropóján beszélgessenek, Újhelyi Kingát pedig a minap „fűztem be”, hogy az elementáris erejű műsorai közül néhányat szerződjünk le, és ez csak az elmúlt egy hét…