Operarendezőként is debütál – Beszélgetés a Margitszigeti Színpadon öt évre újrázó Bán Teodórával
2025. május 02. / Mátraházi Zsuzsa

Újabb öt évre nyerte meg a Margitszigeti Szabadtéri Színpad vezetését Bán Teodóra, aki immár húsz éve áll az intézmény élén. Balettművészként kezdte pályafutását, 1970-ben végzett a Balett­intézetben, és rögtön egy beugrással debütált A csodálatos mandarin Lány szerepében a Római Operaházban.

Pályatársaihoz képest hamar abbahagyta a táncosi karriert, hogy a rendszerváltás idején elindítsa a nagy sikerű a BudaFest Nyári Opera- és Balettfesztivál és a Szilveszteri Operabált. 2004-ben nyerte el először a Szabadtér Színház igazgatói posztját. Ezzel párhuzamosan más komoly feladatokat is vállalt a főváros kulturális életében, de az immár húsz éve irányítása alá tartozó Margitszigeti Szabadtéri Színpad a legfőbb szívügye.

Mi szerepelt a pályázatában, amelynek sikere újabb öt évre, összesen negyedszázadra biztosítja, hogy vezetője legyen a gyönyörű termé­szeti környezetben elhelyezkedő szabadtéri színháznak?
B. T.: A pályázatomban visszatekintettem az itt teljesített elmúlt két évtizedemre, és felvázoltam, hogy mi a vízióm 2030-ig. Ahogy az elmúlt évek bizonyították, sikeres volt a színházvezetés stratégiája. Ezzel a mindenkori kollégáimra is gondolok. Ez az egyetlen olyan szabadtéri színház hazánkban, amelyet annak idején, 1938-ban kifejezetten játszóhelynek terveztek. Budapest eme ékességét azonban kicsit megkoptatta az idő addigra, amikor 2004-ben átvettem. De a több szakaszban elvégzett komoly beruházások nyomán újra az őt megillető pompában díszeleg. Megújult és megnagyobbodott a színpad, az időjárástól az ország egyik legnagyobb színpadtetőzete védi. A nézők kényelme érdekében komfortosra cseréltük a székeket, a fellépőket kiszolgáló tereket és a technikát is modernizáltuk, a kerengőben magasodó Víztornyot kívül-belül rendbe hoztuk. Magas színvonalon szolgáljuk ki a kultúrafogyasztó társadalmat. A legigényesebb és sokszínű kínálattal, szimfonikus koncertekkel, opera- és operettbemutatókkal, táncprodukciókkal, a hazai társulatokkal való szoros együttműködésben esszenciáját nyújtjuk a magyar kulturális életnek, ami által külföldről is láthatóvá válik az itteni magas művészi színvonal.

A jövőre vonatkozóan milyen terveket sző a működésről?
B. T.: Komoly állomás, ahová megérkeztünk, de szerintem még van benne további perspektíva, ezért vettem a bátorságot, hogy újabb öt évet megpályázzak. Erre ösztönzött az is, hogy az elmúlt ciklusban közös működtetésű intézmény lett a Margitszigeti Színház, illetve Színpad. Ez azt jelenti, hogy az objektum az önkormányzaté, de a működési költségeket a Kulturális és Innovációs Minisztérium biztosítja. Hankó Balázs miniszter úrtól vettem át a napokban a megbízást, amely öt évre garantáltan biztosítja azt a magas támogatási összeget, amely nélkül a szezonok többéves tervezhetősége ellehetetlenülne. Ez a létezésünk és a nemzetközi térben mérhető versenyképességünk alapja. Évi minimum 25 milliárd forintot biztosít összesen a közös működtetésű színházak támogatására a kormányzat, ebből 21,8 milliárd forint a működtetésre szánt összeg, 3,2 milliárd pedig bértámogatásra jut – jelentette be Hankó Balázs április 4-én a József Attila Színházban tartott sajtótájékoztatón. Így a Margitszigeti Színház is garantált és megemelt működési támogatással tervezheti a következő szezonokat, amely anyagi biztonság nélkülözhetetlen alapot nyújt a színvonalas kulturális szolgáltatásunkhoz. Tehát több évre előre tudunk tervezni, mely mögött immár a kormány által garantált fedezet áll. Ezzel biztonsággal szervezhetjük a bemutatókat, szerződhetünk a művészekkel, akiknek többnyire évekre előre tele van a naptárjuk. Idén a Pillangókisasszony bemutatójára is nemzetközi sztár érkezik, Cso-cso-szán szerepére Francesca Sassut kértük fel. A Nabucco premierjére négy világhíres énekest szerződtettünk, korunk egyik legkeresettebb Verdi-baritonját, George Peteant, továbbá a kijevi születésű Oksana Dykát, az azerbajdzsáni mezzoszoprán Elmina Hasant és a velencei gyökerű Riccardo Gattót. Mind olyan sztárok, akik a milánói Scalát, a Veronai Arénát és a New York-i Metropolitant is meghódították. Szerencsére most már a Margitszigeti Színháznak is olyan az anyagi kondíciója, hogy ki tudja fizetni ezeket a magas gázsikat. A fővárosra pedig a szükséges beruházásokban, az állagmegóvásban számíthatok, illetve egy esetleges veszélyhelyzet elhárításánál.

Megalapozta a nagy munkabírását, hogy balettnövendék léte gyerekkortól állandó koncentrációt, testi és szellemi erőfeszítést igényelt, és ugyanerre volt szüksége a színpadon?
B. T.: Balettművésznek lenni és annak tanulni magányos dolog. Az ember egyedül magára számíthat. Csak abból profitál, amit megtanul. A mentális és fizikai állapotomat magamnak kellett úgy karbantartanom, hogy az eltervezett célokat megvalósíthassam. Soha nem tettem olyan magasra a lécet, hogy azt képtelen legyek átugrani. De azt tudtam, hogy mindig egy lépéssel magam előtt kell járnom, és felelős döntéseket kell hoznom. Igen, megerősödtem, valószínűleg nem így születtem. Azt gondolom, esetemben azonban eddig minden szerencsésen alakult, de persze semmi sem hullott az ölembe. Nemcsak az az öröm, amit a sikerek adnak, hanem az is, hogy dolgozhatom értük.

Hiába alkot a balett-táncos a saját testével, minden erejét megfeszítve, végül is egy koreográfiának kell megfelelnie. Önbe ennél is több kreativitás szorult?
B. T.: Kilenc-tízéves koromban, amikor a szárnyamat bontogattam, többféle művészetben próbáltam ki magam. Zenéltem, zongoráztam, énekeltem, prózai előadásokban vettem részt az Egyetemi Színpadon, verset mondtam, meg persze balettoztam, és végül ez lett a hivatásom. Minden művészi tevékenységben az hajtott, hogy minél többet nyújthassak magamból annak érdekében, hogy adjak valamit az embereknek. Még ma is ez motivál, hogy tervezhetek, építkezhetem, bevonhatok embereket a munkámba, hogy azt a lehetőséget, amit én kapok, mások javára, örömére fordíthassam.
Rendezőként idén nyáron debütál, a Pillangókisasszony és a Nabucco című operák margitszigeti megvalósításával. Milyennek álmodja ezeket az előadásokat?
B. T.: A két operabemutató különleges és egyszerű változatban kerül a színpadra. Hiszek benne és tiszteletben szeretném tartani a két nagy zeneszerző Puccini meg Verdi klasszikus értékű műveit, a mű alapjául szolgáló, szövegkönyvírók nyomán megalkotott, nagy ívű zenei alkotást. A halhatatlan zeneszerzőket szeretném sértetlenül piedesztálra emelni evvel a koncepcióval. A szólisták és kórus részéről a szerep és történet hűséget várom el. Puccini operája úgy fog megszólalni, ahogy az eredeti bemutatóján, 1904-ben nagy sikert aratott. Ez vonatkozik Verdi történelmi ihletésű Nabuccójára is. Az operák valódi értéke a sérthetetlen komplexitásra épül majd fel. A Pillangókisasszony karmestere Somogyi-Tóth Dániel, a Nabuccót Dénes István dirigálja.

Milyenek lesznek a jelmezek, a díszletek?
B. T.: Fontosak számunkra a partnerségek, így együttműködünk a Torre del Lago-i Puccini Fesztivállal, ahonnan a Pillangókisasszony jelmezei érkeznek. A Nabuccónál saját gyártatásban készülnek a fellépők ruhái, melyeket Árva Nóra tervez. Szintén vele álmodtuk meg mindkét opera esztétikus, szimbolikusan szép színpadi vizuálját. A Margitsziget csodálatos adottsága, atmoszférája, a színpad zöld háttere adott, nem érzem szükségét a látványtechnikai eszközök használatának. Mindkét előadáson forgószínpadot alkalmazunk, a játéktér- és a jelenetváltozások érzékeltetésére. A Nabuccóban mindössze egy nagy bálvány meg egy trón lesz a látványelem. Középen egy nagy fal a kettéosztottságot szimbolizálja, ami a tágas teret igénylő kórusjeleneteknél nagyobb teret, míg az intimebb jeleneteknél zártabb teret tud biztosítani.

Mely produkciókat emelné még ki a nyári kínálatból?
B. T.: Nehéz lenne választani, de a weblapunkon mindenki kedve szerint válogathat. Talán annak fontosságát emelném ki, hogy a nagy nemzetközi produkciók mellett a családokra is odafigyelünk. A hétvégeken húsz éve ingyenes gyerekprogramokat szervezünk. Idén mesekönyveket kapnak a kicsik, verseket fognak hangosan olvasni, érkezik egy könyvszekér is, és lesznek irodalmi séták, valamint május 9-én Molnár Ferenc: Liliom előadását adjuk elő Nagy Péter rendezésében a Szent Margit-kolostor udvarán. A mese, a színház mindannyiunk lelki és mentális feltöltődése, a gyermekek egészséges felnőtté válása, fejlődése egyben. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy ezt a lehetőséget minél több látogató család és fiatal számára tegyük elérhetővé és tudjuk biztosítani.