– Esztergom, a velünk élő (színház) történelem
2025. június 05. /
Az Esztergomi Várhegy a magyar kereszténység szellemiségének bölcsője. Nemcsak földrajzilag, de szellemileg, kulturálisan, történelmi és történeti szempontból is Európa kiemelkedő helyszíne. Az Esztergomi Várhegyen találhatóak Géza fejedelem palotájának falmaradványai, és a romok között
tanítja a múltat az Esztergomi Vármúzeum, melynek szomszédságában áll Közép-Európa harmadik legnagyobb székesegyháza, és itt tartja előadásait az Esztergomi Várszínház. A városnak a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepe lehetőséget teremt rá, hogy olyan történelmi-kulturális zarándokhelyszínné váljon, ahol minden magyar és európai érdeklődőnek élményeket, ismereteket kell gyűjtenie. Az Esztergomi Várszínház színházépítő, kultúrateremtő törekvéseink lényeges motivációja, hogy évről évre rendszeresen fellépési lehetőséget biztosít a határon túli színházak művészeinek, megismertetve a hazai és külföldi közönséggel ezeket a színházakat, hírt adva létezésükről, láttatni művészi törekvéseiket, eredményeiket. Bár a városnak kőszínháza sosem volt, színielőadásokat már a török időkben is tartottak Esztergomban. Egy igényes játszóhely megteremtésére az évszázadok alatt több kísérlet is történt, mígnem aztán 1990-ben egy várfalakkal övezett katlanban, a régi török temető helyén megalakult az Esztergomi Várszínház. A színház 36. évadáról, a hely szelleméről és a határon túli magyar színházakkal való kapcsolatáról Horányi Lászlóval, a Várszínház igazgatójával, művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Az Esztergomi Várszínház szabadtéri színházként működik a vár déli végében, az úgynevezett Budai toronynál. Közvetlen közelében ott áll a bazilika, hazánk legnagyobb székesegyháza. A hely szelleme mennyire határozza meg a színház működését, az előadásokat?
H. L.: A genius loci nagyon is működik. Ha valaki meglátja ezt a földrajzi környezetet, meglátja a Várhegyet, rögtön beindul a fantáziája. Míg az Esztergomi Bazilika a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza, addig a királyi vár, nyugodtan mondhatjuk, hogy államiságunk bölcsője. Ez felelősséggel és kötelezettséggel jár együtt, nem lehet akármilyen előadást odavinni!
És gondolom, nem lehet akármilyen színházat sem! A színházi világban az Esztergomi Várszínház az elsők között nyújtott bemutatkozási lehetőséget a határon túli magyar színjátszás képviselőinek. Ez a hagyomány ma is él?
H. L.: Olyannyira, hogy mára nincs olyan Kárpát-medencei magyar színház, amely ne fordult volna meg náluk. A határon túli és a hazai közönség a színházon keresztül találkozni tud egymással. Előfordult, hogy annyira jó előadással érkeztek hozzánk a temesváriak, hogy egy busznyi ember utazott el a Partiumba, Temesvárra csak azért, hogy otthon, a saját színpadukon is láthassák őket. Vagyis a színház identitásképző, gazdaságélénkítő és turizmusfejlesztő hatással is bír.
A hely szellemével kezdtük a beszélgetést. De mire számíthat a közönség az idei évadban?
H. L.: Nagy szerzői, műfaji, előadói, családi és színházi találkozások évada lesz az Esztergomi Várszínház idei szezonja, a nyitány július 4-én lesz Móricz Zsigmond Úri muri című darabjával a komáromi teátrummal együttműködve. Gazdag, műfajilag sokszínű kínálattal, klasszikus szerzők műveivel, minőségi, az igényes szórakozást garantáló színházi produkciókkal, koncertekkel, népszerű előadók sorával várja az Esztergomi Várszínház az idei évadban a közönséget. A szezonban nagy találkozások zajlanak majd le a szabadtéri színházban sok területen, sokszínűen kiemelve a teátrum több évtizede tartó, szerteágazó, határon átnyúló kapcsolatait. Felvezetésként, ráhangolódásként ezt erősítve, június 4-én a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium nagycsarnokában Nagyvárad mutatkozik be. Pápay Zoltán néprajzkutató, író Mire lehet büszke a magyar? címmel tart előadást, majd másnap ugyanitt Meleg Vilmos színművész adja elő Vitéz Mihály ébresztése című pódiumműsorát Csokonai művei alapján. A szabadtéri színházi start július 4-én lesz a Komáromi Jókai Színház és az Esztergomi Várszínház együttműködésében készült Úri muri zenés előadással Bagó Bertalan rendezésében. A következő napon érkezik Hirtling István ikonikus Márai Sándor-előadóestje, Az emberek szeretettel ölik egymást címmel. A felolvasószínházi produkció a népszerű írónak a férfi és nő szenvedélyes kapcsolatáról szóló írásait mutatja be Mészáros Tibor irodalomtörténész – a Márai-hagyaték kezelője – és Szabó Dániel cimbalomművész közreműködésével. A következő hétvégén, július 11-én három népszerű énekes, Horányi Juli, Singh Viki és Kocsis Tibor nosztalgia gálaestre várja a nézőket. Méghozzá egyedülálló módon, a hetvenes és nyolcvanas évek hangulatát megidézve, az ABBA-tól Komár Lászlóig. Majd július 12-én jön a L’art pour l’art Légitársaság, akik a Felszáradt a páva című produkciójukkal nevettetik meg a közönséget. A városhoz sok szállal kötődő Pindroch Csaba hatalmas sikerű, egyszemélyes komédiát játszik már néhány éve, melynek címe Segítség, megnősültem!, a közönségkedvenc darabbal július 18-án vendégeskedik a Várszínházban. A hagyományos bohózat és a modern stand-up comedy stílusjegyeit egyaránt felvonultató előadás sajátos görbe tükröt tart az esküvő előtti és utáni hétköznapok legkülönbözőbb komikus vagy éppen keserű pillanatainak. Mindannyiunk számára ismerős helyzeteket láthatunk, felszabadult nevetéssel ismerhetünk magunkra Pindroch Csaba sokoldalú és őszinte játékát nézve, aki a házasság témájában jártas és végtelenül szerethető színészként bravúrosan tálalja ezt a nem mindennapi színházi fogást. Az elmúlt esztendőben a Taiko Hungary Japándob Egyesület produkciója olyan nagy közönségsiker aratott, hogy ismét visszahívták őket, mert sokan nem fértek be a produkciójukra, így most július 19-én ismét jönnek. Sex, drugs, gods & rock’n’ roll címmel az Aradi Kamaraszínház egyszemélyes előadása Eric Bogosian és José Saramago szövegei nyomán július 25-én tekinthető meg Harsányi Attila előadásában. Különleges, sokszínű, egyedi, hiánypótló folkösszeállítással érkezik július 23-án a The Art Produkció Esztergomba. A Felvidéki Jeles Napok című est pódiumra kitalálva, formájában a felvidéki magyarok régi keresztény népi ünnepeit, kultúráját, hagyományait mutatja be, tájegységeket is magukba foglalva. A Carmen Sporttánc Egyesület július 28-29-én mutatkozik be műsoraival. A Kastély Kamaraszínház előadásában kerül műsorra augusztus 1-én Hedry Mária Árnyéksors című darabja, amely Klebelsberg Kunó felesége, Botka Sarolta naplója nyomán készült. A főszereplő Majzik Edit, a rendező Petneházy Attila. Visszatérő vendégünk a határon innen és túl ismert, a magyar folk népszerű zenekara, a Sic Transit Folk Műhely. Ők Kodály nyomában című produkciójukkal lépnek színpadra augusztus 2-án, de rockos hangszerelésben, amikor a zene mindenkié. Immár 25. éve várunk a XXV. Esztergomi Művészeti Táborba minden olyan 6-12 év közötti gyermeket, aki szeretne megismerkedni a színjátszás, a bábjátszás rejtelmeivel, vagy csak egyszerűen kedvet érez az egy hétig tartó művészeti tábor programjainak kipróbálására. Az augusztus 4-8. között naponta 9-16 óráig tartó programok között mindenki találhat ízlésének megfelelőt, mint a színjátszás, a díszlet-, a bábkészítés, a kézművesség, a népi játékok, sportvetélkedők, illetve a játszóház vagy a színjátszókör. Elsődleges célunk a felhőtlen játszadozás, valamint a csapatmunkában történő személyiségfejlesztés, mindezt a színjátszás adta varázslatos közösségfejlesztő eszközök segítségével. Aki az elmúlt években járt nálunk, számára itt a lehetőség, hogy újra találkozhasson a régi barátaival, aki pedig először csatlakozik hozzánk, tagja lehet annak a több mint 3 ezer gyereket számláló lelkes művészeti táboros (bábtáboros) csapatnak, akiknek köszönhetően 25. alkalommal is megrendezésre kerül az Esztergomi Művészeti Tábor, illetve régi nevén a „bábtábor” az Esztergomi Várszínházban, az emlékezetes találkozások évadában. A táborozók és a nézők, családok augusztus 6-án a Világszép Nádszálkisasszonyt tekinthetik meg a Magyar Népmese Színház előadásban, majd másnap A vízitündér lánya című produkció érkezik hozzánk a Csillangó Meseműhelytől. A találkozások jegyében augusztus 8-án a Mellettem az utódom zenés műsorban Hűvösvölgyi Ildikóval és lányával, Kisfaludy Zsófiával ismerkedhet meg a közönség. Augusztus 9-én Káin és Ábel történetét mutatja be a Zanotta Art Egyesület Árkosi Árpád rendezésében. Darvas Benedek – Pintér Béla Parasztopera című előadását a Színház- és Filmművészeti Egyetem kiállításában láthatják majd a nézők Csáki Benedek nagy sikerű rendezésében. A zenés osztály vizsgaelőadása megtalálta az utat a közönséghez, ezért is szerepel most a Várszínház műsorában augusztus 15-én. Az évadot az Esztergomi Várszínház és zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház közös ősbemutatója zárja, Maróti Lajos, Az utolsó utáni éjszaka című drámáját augusztus 29-én láthatja a közönség Horányi László és Besenczi Árpád főszereplésével. A darab Giordano Bruno és VIII. Kelemen elképzelt találkozására fókuszál, az író téren és időn szinte kívül a halálos ítélet végrehajtására kitűzött napot követi nyomon. Az Esztergomi Várszínház a „nagy találkozások” évadában azt tűzte ki célul, hogy szerzők, művészek, alkotók időtlenül vagy az időtlenségben találkozzanak most Esztergomban.
Az Esztergomi Várszínház idén már 35 éve folyamatosan, megszakítás nélkül működik. Vannak az állami és önkormányzati finanszírozáson túl a gazdasági élet szereplői közül is támogatóik?
H. L.: Vannak, akik mindig mellettünk állnak, ilyen például a Neuzer, Magyarország vezető kerékpárgyártó üzeme vagy a Suzuki autógyár.
tanítja a múltat az Esztergomi Vármúzeum, melynek szomszédságában áll Közép-Európa harmadik legnagyobb székesegyháza, és itt tartja előadásait az Esztergomi Várszínház. A városnak a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepe lehetőséget teremt rá, hogy olyan történelmi-kulturális zarándokhelyszínné váljon, ahol minden magyar és európai érdeklődőnek élményeket, ismereteket kell gyűjtenie. Az Esztergomi Várszínház színházépítő, kultúrateremtő törekvéseink lényeges motivációja, hogy évről évre rendszeresen fellépési lehetőséget biztosít a határon túli színházak művészeinek, megismertetve a hazai és külföldi közönséggel ezeket a színházakat, hírt adva létezésükről, láttatni művészi törekvéseiket, eredményeiket. Bár a városnak kőszínháza sosem volt, színielőadásokat már a török időkben is tartottak Esztergomban. Egy igényes játszóhely megteremtésére az évszázadok alatt több kísérlet is történt, mígnem aztán 1990-ben egy várfalakkal övezett katlanban, a régi török temető helyén megalakult az Esztergomi Várszínház. A színház 36. évadáról, a hely szelleméről és a határon túli magyar színházakkal való kapcsolatáról Horányi Lászlóval, a Várszínház igazgatójával, művészeti vezetőjével beszélgettünk.Az Esztergomi Várszínház szabadtéri színházként működik a vár déli végében, az úgynevezett Budai toronynál. Közvetlen közelében ott áll a bazilika, hazánk legnagyobb székesegyháza. A hely szelleme mennyire határozza meg a színház működését, az előadásokat?
H. L.: A genius loci nagyon is működik. Ha valaki meglátja ezt a földrajzi környezetet, meglátja a Várhegyet, rögtön beindul a fantáziája. Míg az Esztergomi Bazilika a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza, addig a királyi vár, nyugodtan mondhatjuk, hogy államiságunk bölcsője. Ez felelősséggel és kötelezettséggel jár együtt, nem lehet akármilyen előadást odavinni!
És gondolom, nem lehet akármilyen színházat sem! A színházi világban az Esztergomi Várszínház az elsők között nyújtott bemutatkozási lehetőséget a határon túli magyar színjátszás képviselőinek. Ez a hagyomány ma is él?
H. L.: Olyannyira, hogy mára nincs olyan Kárpát-medencei magyar színház, amely ne fordult volna meg náluk. A határon túli és a hazai közönség a színházon keresztül találkozni tud egymással. Előfordult, hogy annyira jó előadással érkeztek hozzánk a temesváriak, hogy egy busznyi ember utazott el a Partiumba, Temesvárra csak azért, hogy otthon, a saját színpadukon is láthassák őket. Vagyis a színház identitásképző, gazdaságélénkítő és turizmusfejlesztő hatással is bír.
A hely szellemével kezdtük a beszélgetést. De mire számíthat a közönség az idei évadban?
H. L.: Nagy szerzői, műfaji, előadói, családi és színházi találkozások évada lesz az Esztergomi Várszínház idei szezonja, a nyitány július 4-én lesz Móricz Zsigmond Úri muri című darabjával a komáromi teátrummal együttműködve. Gazdag, műfajilag sokszínű kínálattal, klasszikus szerzők műveivel, minőségi, az igényes szórakozást garantáló színházi produkciókkal, koncertekkel, népszerű előadók sorával várja az Esztergomi Várszínház az idei évadban a közönséget. A szezonban nagy találkozások zajlanak majd le a szabadtéri színházban sok területen, sokszínűen kiemelve a teátrum több évtizede tartó, szerteágazó, határon átnyúló kapcsolatait. Felvezetésként, ráhangolódásként ezt erősítve, június 4-én a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium nagycsarnokában Nagyvárad mutatkozik be. Pápay Zoltán néprajzkutató, író Mire lehet büszke a magyar? címmel tart előadást, majd másnap ugyanitt Meleg Vilmos színművész adja elő Vitéz Mihály ébresztése című pódiumműsorát Csokonai művei alapján. A szabadtéri színházi start július 4-én lesz a Komáromi Jókai Színház és az Esztergomi Várszínház együttműködésében készült Úri muri zenés előadással Bagó Bertalan rendezésében. A következő napon érkezik Hirtling István ikonikus Márai Sándor-előadóestje, Az emberek szeretettel ölik egymást címmel. A felolvasószínházi produkció a népszerű írónak a férfi és nő szenvedélyes kapcsolatáról szóló írásait mutatja be Mészáros Tibor irodalomtörténész – a Márai-hagyaték kezelője – és Szabó Dániel cimbalomművész közreműködésével. A következő hétvégén, július 11-én három népszerű énekes, Horányi Juli, Singh Viki és Kocsis Tibor nosztalgia gálaestre várja a nézőket. Méghozzá egyedülálló módon, a hetvenes és nyolcvanas évek hangulatát megidézve, az ABBA-tól Komár Lászlóig. Majd július 12-én jön a L’art pour l’art Légitársaság, akik a Felszáradt a páva című produkciójukkal nevettetik meg a közönséget. A városhoz sok szállal kötődő Pindroch Csaba hatalmas sikerű, egyszemélyes komédiát játszik már néhány éve, melynek címe Segítség, megnősültem!, a közönségkedvenc darabbal július 18-án vendégeskedik a Várszínházban. A hagyományos bohózat és a modern stand-up comedy stílusjegyeit egyaránt felvonultató előadás sajátos görbe tükröt tart az esküvő előtti és utáni hétköznapok legkülönbözőbb komikus vagy éppen keserű pillanatainak. Mindannyiunk számára ismerős helyzeteket láthatunk, felszabadult nevetéssel ismerhetünk magunkra Pindroch Csaba sokoldalú és őszinte játékát nézve, aki a házasság témájában jártas és végtelenül szerethető színészként bravúrosan tálalja ezt a nem mindennapi színházi fogást. Az elmúlt esztendőben a Taiko Hungary Japándob Egyesület produkciója olyan nagy közönségsiker aratott, hogy ismét visszahívták őket, mert sokan nem fértek be a produkciójukra, így most július 19-én ismét jönnek. Sex, drugs, gods & rock’n’ roll címmel az Aradi Kamaraszínház egyszemélyes előadása Eric Bogosian és José Saramago szövegei nyomán július 25-én tekinthető meg Harsányi Attila előadásában. Különleges, sokszínű, egyedi, hiánypótló folkösszeállítással érkezik július 23-án a The Art Produkció Esztergomba. A Felvidéki Jeles Napok című est pódiumra kitalálva, formájában a felvidéki magyarok régi keresztény népi ünnepeit, kultúráját, hagyományait mutatja be, tájegységeket is magukba foglalva. A Carmen Sporttánc Egyesület július 28-29-én mutatkozik be műsoraival. A Kastély Kamaraszínház előadásában kerül műsorra augusztus 1-én Hedry Mária Árnyéksors című darabja, amely Klebelsberg Kunó felesége, Botka Sarolta naplója nyomán készült. A főszereplő Majzik Edit, a rendező Petneházy Attila. Visszatérő vendégünk a határon innen és túl ismert, a magyar folk népszerű zenekara, a Sic Transit Folk Műhely. Ők Kodály nyomában című produkciójukkal lépnek színpadra augusztus 2-án, de rockos hangszerelésben, amikor a zene mindenkié. Immár 25. éve várunk a XXV. Esztergomi Művészeti Táborba minden olyan 6-12 év közötti gyermeket, aki szeretne megismerkedni a színjátszás, a bábjátszás rejtelmeivel, vagy csak egyszerűen kedvet érez az egy hétig tartó művészeti tábor programjainak kipróbálására. Az augusztus 4-8. között naponta 9-16 óráig tartó programok között mindenki találhat ízlésének megfelelőt, mint a színjátszás, a díszlet-, a bábkészítés, a kézművesség, a népi játékok, sportvetélkedők, illetve a játszóház vagy a színjátszókör. Elsődleges célunk a felhőtlen játszadozás, valamint a csapatmunkában történő személyiségfejlesztés, mindezt a színjátszás adta varázslatos közösségfejlesztő eszközök segítségével. Aki az elmúlt években járt nálunk, számára itt a lehetőség, hogy újra találkozhasson a régi barátaival, aki pedig először csatlakozik hozzánk, tagja lehet annak a több mint 3 ezer gyereket számláló lelkes művészeti táboros (bábtáboros) csapatnak, akiknek köszönhetően 25. alkalommal is megrendezésre kerül az Esztergomi Művészeti Tábor, illetve régi nevén a „bábtábor” az Esztergomi Várszínházban, az emlékezetes találkozások évadában. A táborozók és a nézők, családok augusztus 6-án a Világszép Nádszálkisasszonyt tekinthetik meg a Magyar Népmese Színház előadásban, majd másnap A vízitündér lánya című produkció érkezik hozzánk a Csillangó Meseműhelytől. A találkozások jegyében augusztus 8-án a Mellettem az utódom zenés műsorban Hűvösvölgyi Ildikóval és lányával, Kisfaludy Zsófiával ismerkedhet meg a közönség. Augusztus 9-én Káin és Ábel történetét mutatja be a Zanotta Art Egyesület Árkosi Árpád rendezésében. Darvas Benedek – Pintér Béla Parasztopera című előadását a Színház- és Filmművészeti Egyetem kiállításában láthatják majd a nézők Csáki Benedek nagy sikerű rendezésében. A zenés osztály vizsgaelőadása megtalálta az utat a közönséghez, ezért is szerepel most a Várszínház műsorában augusztus 15-én. Az évadot az Esztergomi Várszínház és zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház közös ősbemutatója zárja, Maróti Lajos, Az utolsó utáni éjszaka című drámáját augusztus 29-én láthatja a közönség Horányi László és Besenczi Árpád főszereplésével. A darab Giordano Bruno és VIII. Kelemen elképzelt találkozására fókuszál, az író téren és időn szinte kívül a halálos ítélet végrehajtására kitűzött napot követi nyomon. Az Esztergomi Várszínház a „nagy találkozások” évadában azt tűzte ki célul, hogy szerzők, művészek, alkotók időtlenül vagy az időtlenségben találkozzanak most Esztergomban.
Az Esztergomi Várszínház idén már 35 éve folyamatosan, megszakítás nélkül működik. Vannak az állami és önkormányzati finanszírozáson túl a gazdasági élet szereplői közül is támogatóik?
H. L.: Vannak, akik mindig mellettünk állnak, ilyen például a Neuzer, Magyarország vezető kerékpárgyártó üzeme vagy a Suzuki autógyár.