2025. június 10. /
La Grange – július 10.
Tavaly nyáron a Győrey Zsolt – Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művét mutatták be Gyulán, s idén újabb Erkel Ferenccel kapcsolatos darab bemutatójára készülnek. A La Grange című művet Kiss József írta, és a Soproni Petőfi Színházzal koprodukcióban hozza létre a
Gyulai Várszínház. Az előadás 1850-ben, a Nemzeti Színházban játszódik, amikor Haynau elhagyja az országot, és először hangzik el a Himnusz. Erkel Ferenc ekkor találkozik élete nagy szerelmével, Anne de La Grange francia énekesnővel. A fiatal díva megperzseli a tisztességes, családos férfi szívét, a Hunyadi László híres La Grange-áriája a bizonyíték rá. Erkel ekkor már nagy tiszteletnek örvend, ő a Nemzeti Színház első karnagya. La Grange csábítja nyugatra, a szabadságharc leverése miatt elkeseredettek, az új felkelésben reménykedők maguk közé hívják, miközben számára „a művészet fegyelmezett önkívülete” is rendkívüli érték. Milyen vonzásoknak enged, miért és hogyan dönt vajon Erkel Ferenc ebben a sorfordító pillanatban? Az előadást maga a szerző, Kiss József rendezi, a főbb szerepekben Vörös Edit, Jánosi Dávid és Lábánné Szalai Katalin látható.
Füves könyv – Az emberi utazás – július 17.
A Füves könyv sok okos, bölcs gondolatot, megfogalmazást tartalmaz sok mindenről, ahogy illik egy füves könyvhöz, Márai saját írói gondjaitól a reszelt almáig stb. Benne van ugyanakkor egy olyan kompakt szövegvilág lehetősége, ami nem szól másról, mint az emberről, az ember önmegismerésének kalandjáról, az ember és a világ viszonyáról, az emberi lényegről. Elek Tibor kiválogatta és új rendbe szerkesztette a műből azokat a szövegeket, amelyek ehhez a tematikához illeszthetők.
Az önmagukban is nagy erejű mondatok, a mintha csak prózaversek a kiváló színművész, Bogdán Zsolt előadásában, akinek több emlékezetes önálló előadói estje volt már Gyulán is, még erőteljesebbekké és hatásosabbakká válnak. Az előadásban nagy szerepe van ugyanakkor a zenének is: Binder Károly zongoraművész klasszikus zenei és jazz alapú kompozíciói és improvizációi hol az elhangzó szövegek által ihletődnek, hol dialogizálnak a színésszel, illetve az általa előadott mondatokkal.
Napjainkban nagy divatja van az ún. életvezetési tanácsadó könyveknek, előadásoknak stb., ilyen igaz, helyenként már-már filozofikus mélységű gondolatok szép és közérthető megfogalmazásával, ráadásul katartikus erejű, szó és zene szövetségében megvalósuló előadásával mégis ritkán találkozhat a néző.
[kep3]
István, az országépítő – július 23.
Az István, az országépítő című előadást a Gyulai Várszínház a szomszéd „várral”, a Békéscsabai Jókai Színházzal koprodukcióban hozza létre, magyarországi ősbemutatóként. Zalán Tibor Kós Károly klasszikus regényét, Az országépítőt bravúros csavarral alkalmazta színpadra, beékelte a jelenkori életünkbe az országalapítás nagy történelmi mítoszát. István sorsát a királlyá koronázásig, a hatalom megszerzésétől a megtartásáig Kós Károly remek tempóban és szerkezetben rögzíti a regényében. Ezt a „társszerző” tiszteletben tartja, és átvezeti a színpadra a drámai dialógusok, megszólalások és szituációk megteremtésével. A Kós Károly-i történelem-felelevenítést azonban megtoldja egy keretjátékkal, amelyben egy újgazdag mai ember történelmi képsorozat rendelését jeleníti meg. A festő megfesti a kért sorozatot – valójában a darab egyes jelenete egy-egy megfestett vagy munka alatt lévő kép megelevenedése –, de kérdés, hogy a megrendelő hogyan fogadja a művet. Történelmi dráma a jelenkorral szembesítve – beszélünk nemzeti múltunkról, történelmünkről, de vajon tudunk-e mit kezdeni vele. A múlt és a jelen ütköztetése teszi mind a darabot, mind a történelmi feldolgozást önmagán túlmutatóvá. Az előadást Pataki András rendezi, a főbb szerepekben pedig Tege Antalt, Papp Barbarát, Horányi Lászlót, Czitor Attilát láthatjuk majd.
Revizor – augusztus 8.
A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös bemutatója, ugyan nem ősbemutató lesz, de új köntösbe bújtatja Gogol A revizorját, némi képzavarral élve. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozza közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ. A képmutatás, a kapzsiság, a ravaszság állandó kísérői az emberi társadalomnak, megrontói a harmónia, a rend után vágyakozó keveseknek. Ne dőljünk azért kardunkba, inkább nevessünk egy jót – leghamarabb magunkon! Az előadás szövegkönyvének készítője és rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, a főbb szerepekben Szabó Sebestyén Lászlót, Ferenci Attilát, Polyák Anitát láthatjuk.
Tavaly nyáron a Győrey Zsolt – Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művét mutatták be Gyulán, s idén újabb Erkel Ferenccel kapcsolatos darab bemutatójára készülnek. A La Grange című művet Kiss József írta, és a Soproni Petőfi Színházzal koprodukcióban hozza létre a
Gyulai Várszínház. Az előadás 1850-ben, a Nemzeti Színházban játszódik, amikor Haynau elhagyja az országot, és először hangzik el a Himnusz. Erkel Ferenc ekkor találkozik élete nagy szerelmével, Anne de La Grange francia énekesnővel. A fiatal díva megperzseli a tisztességes, családos férfi szívét, a Hunyadi László híres La Grange-áriája a bizonyíték rá. Erkel ekkor már nagy tiszteletnek örvend, ő a Nemzeti Színház első karnagya. La Grange csábítja nyugatra, a szabadságharc leverése miatt elkeseredettek, az új felkelésben reménykedők maguk közé hívják, miközben számára „a művészet fegyelmezett önkívülete” is rendkívüli érték. Milyen vonzásoknak enged, miért és hogyan dönt vajon Erkel Ferenc ebben a sorfordító pillanatban? Az előadást maga a szerző, Kiss József rendezi, a főbb szerepekben Vörös Edit, Jánosi Dávid és Lábánné Szalai Katalin látható.Füves könyv – Az emberi utazás – július 17.
A Füves könyv sok okos, bölcs gondolatot, megfogalmazást tartalmaz sok mindenről, ahogy illik egy füves könyvhöz, Márai saját írói gondjaitól a reszelt almáig stb. Benne van ugyanakkor egy olyan kompakt szövegvilág lehetősége, ami nem szól másról, mint az emberről, az ember önmegismerésének kalandjáról, az ember és a világ viszonyáról, az emberi lényegről. Elek Tibor kiválogatta és új rendbe szerkesztette a műből azokat a szövegeket, amelyek ehhez a tematikához illeszthetők.
Az önmagukban is nagy erejű mondatok, a mintha csak prózaversek a kiváló színművész, Bogdán Zsolt előadásában, akinek több emlékezetes önálló előadói estje volt már Gyulán is, még erőteljesebbekké és hatásosabbakká válnak. Az előadásban nagy szerepe van ugyanakkor a zenének is: Binder Károly zongoraművész klasszikus zenei és jazz alapú kompozíciói és improvizációi hol az elhangzó szövegek által ihletődnek, hol dialogizálnak a színésszel, illetve az általa előadott mondatokkal.
Napjainkban nagy divatja van az ún. életvezetési tanácsadó könyveknek, előadásoknak stb., ilyen igaz, helyenként már-már filozofikus mélységű gondolatok szép és közérthető megfogalmazásával, ráadásul katartikus erejű, szó és zene szövetségében megvalósuló előadásával mégis ritkán találkozhat a néző.
[kep3]
István, az országépítő – július 23.
Az István, az országépítő című előadást a Gyulai Várszínház a szomszéd „várral”, a Békéscsabai Jókai Színházzal koprodukcióban hozza létre, magyarországi ősbemutatóként. Zalán Tibor Kós Károly klasszikus regényét, Az országépítőt bravúros csavarral alkalmazta színpadra, beékelte a jelenkori életünkbe az országalapítás nagy történelmi mítoszát. István sorsát a királlyá koronázásig, a hatalom megszerzésétől a megtartásáig Kós Károly remek tempóban és szerkezetben rögzíti a regényében. Ezt a „társszerző” tiszteletben tartja, és átvezeti a színpadra a drámai dialógusok, megszólalások és szituációk megteremtésével. A Kós Károly-i történelem-felelevenítést azonban megtoldja egy keretjátékkal, amelyben egy újgazdag mai ember történelmi képsorozat rendelését jeleníti meg. A festő megfesti a kért sorozatot – valójában a darab egyes jelenete egy-egy megfestett vagy munka alatt lévő kép megelevenedése –, de kérdés, hogy a megrendelő hogyan fogadja a művet. Történelmi dráma a jelenkorral szembesítve – beszélünk nemzeti múltunkról, történelmünkről, de vajon tudunk-e mit kezdeni vele. A múlt és a jelen ütköztetése teszi mind a darabot, mind a történelmi feldolgozást önmagán túlmutatóvá. Az előadást Pataki András rendezi, a főbb szerepekben pedig Tege Antalt, Papp Barbarát, Horányi Lászlót, Czitor Attilát láthatjuk majd.
A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös bemutatója, ugyan nem ősbemutató lesz, de új köntösbe bújtatja Gogol A revizorját, némi képzavarral élve. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozza közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ. A képmutatás, a kapzsiság, a ravaszság állandó kísérői az emberi társadalomnak, megrontói a harmónia, a rend után vágyakozó keveseknek. Ne dőljünk azért kardunkba, inkább nevessünk egy jót – leghamarabb magunkon! Az előadás szövegkönyvének készítője és rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, a főbb szerepekben Szabó Sebestyén Lászlót, Ferenci Attilát, Polyák Anitát láthatjuk.