2026. május 08. /
A. Szabó Magda (szerk.): Talpra, magyar!
Nemcsak a világ hatalmas színház, de néha a színház is kilép a maga közel sem szűkkeblű közegéből a világtörténelem nagyszínpadára. Ilyen színvalló-hatalmas pillanata volt a magyar színi életnek 1956 októbere. De miként jutott el a magyar színházi élet 1956-ig – hiszen a történet legkevesebb ’45
óta íródik! –, hogyan élték meg a művészek a forradalom napjait, s végül: milyen megtorlások sújtották őket a bukás után? Ablonczy László nagy ívű esszéje, illetve az A. Szabó Magda szerkesztésében egymáshoz illesztett forrásmozaikok (naplórészletek, sajtóhírek, levéltári források és visszaemlékezések) e kérdésekre keresik a választ. A több ezer oldalnyi anyagból kiválogatott részletek új összefüggéseket világítanak meg, bemutatva a pártállami befolyás fokozatos térnyerését, az államosítás kettősségét, majd az 1953 után kibontakozó reménységet és a Tragédia 1955-ös betiltásának jelképes fordulatát. A dokumentumválogatás 1953-tól követi a forradalomhoz vezető utat, kitérve a vidéki színházak szerepére is. A forradalom utáni emigráció sorsfordító példái – Földes Gábor mártírhalála vagy a külföldön újrakezdők változatos életútjai – tovább árnyalják a képet. E kötet nemcsak forrásközlés, de igazságtétel, hitvallás is. Mert – Nagy Gáspár költő szavaival – „cáfolhatatlanul / csak a hősöknek és mártíroknak van igazuk!”
544 oldal / 6600 Ft
Skardelli György: SK – Gondolatok, tervek, épületek
Hatvanezer ember, zászlótenger, villódzó fények, a csapatok kifutnak a pályára, a stadion szinte felrobban az éljenzéstől! Talán eszünkbe sem jut ilyenkor, micsoda mérnöki teljesítmény egy ekkora tömegeket befogadó és mozgató épület megtervezése! Skardelli György pedig kimondottan ennek a mestere, ő az arénák építésze. Puskás Aréna, MVM Dome, Budapest Aréna – csak néhány emblematikus épület az évtizedes múltra tekintő pályafutás remekei közül. Mellettük feltárul többek között egy gyermekfalu, egy multifunkcionális csarnok, egy gimnáziumi épületegyüttes, egy ezeréves apátsági fogadóépület és egy különleges kutatóközpont építéstörténete is.
A tervrajzok és részletgazdag fotók, az elkészülés egész folyamatát végigkövető leírások nemcsak a megvalósulás technikai paramétereit hozzák közelebb az érdeklődőhöz, de a mögöttük motiváló erőként megbúvó ars poeticus elemeket, épületfilozófiai megfontolásokat is. A csodálatos kivitelezésű album igazi különlegessége pedig, hogy az épületfotók, tervek és megvalósítások szakmai igényű bemutatása mellett történetek, tanulságok, vallomások visznek közelebb az alkotóhoz és az emberhez. És az építőművész hivatásához – Skardelli György nem titkolt célja, hogy új építész generációk számára nyújtson példát, motivációt, útravalót.
345 oldal / 12 500 Ft
Molnár Éva (szerk.): „Mámorom a testvériség”. Emlékezés Balaskó Jenőre
Különös dolog az üstökös: amíg él, és az égboltot hasítja, túlragyog minden csillagot, amikor kihuny, nyomát is elveszítjük. Kicsit Balaskó Jenő története
is ez. A századzáró évtizedek és az ezredforduló tán legkiemelkedőbb avantgárd költője, rangos elismerésekkel méltatott publicistája – aztán néma csönd. E kötet célja, hogy felidézze a sokoldalú alkotót: a költőt és írót, az elvhű hazafit, az irodalmi előadót és kiváló zongoraművészt, aki estjeit elementáris erejű muzikalitással tette felejthetetlenné. És persze a mindezekben ottlétező embert. A gyűjtemény a legkülönfélébb írásokból merít: egy-egy fejezetre bontva tartalmaz pályatársi méltatásokat, kritikákat, interjúkat, nekrológokat; válogat a költő-író közérdekű írásaiból, a Magyar Rádióban elhangzott hanganyagaiból, feljegyzéseiből, és közread részleteket neves személyek, kortárs költők hozzá írt verseiből, korabeli leveleiből. Közöl olyan verseket is, amelyeket a költő az általa tisztelt személyeknek ajánlott.
Az emlékkönyv nem hideg koszorúzás, tele van élettel, ambícióval, erővel és azzal a nem titkolt reménnyel: az elvermelt zsarát hátha újra lángra kap.
„Egymásnak írni?! Minek. / És mégis! A hiányunk üzlet, / de mint holtakon a fehér ing, / vakít.
Nekem hiába ássák a sírt. / Én nem halok meg.”
440 oldal / 5800 Ft
Nemcsak a világ hatalmas színház, de néha a színház is kilép a maga közel sem szűkkeblű közegéből a világtörténelem nagyszínpadára. Ilyen színvalló-hatalmas pillanata volt a magyar színi életnek 1956 októbere. De miként jutott el a magyar színházi élet 1956-ig – hiszen a történet legkevesebb ’45
óta íródik! –, hogyan élték meg a művészek a forradalom napjait, s végül: milyen megtorlások sújtották őket a bukás után? Ablonczy László nagy ívű esszéje, illetve az A. Szabó Magda szerkesztésében egymáshoz illesztett forrásmozaikok (naplórészletek, sajtóhírek, levéltári források és visszaemlékezések) e kérdésekre keresik a választ. A több ezer oldalnyi anyagból kiválogatott részletek új összefüggéseket világítanak meg, bemutatva a pártállami befolyás fokozatos térnyerését, az államosítás kettősségét, majd az 1953 után kibontakozó reménységet és a Tragédia 1955-ös betiltásának jelképes fordulatát. A dokumentumválogatás 1953-tól követi a forradalomhoz vezető utat, kitérve a vidéki színházak szerepére is. A forradalom utáni emigráció sorsfordító példái – Földes Gábor mártírhalála vagy a külföldön újrakezdők változatos életútjai – tovább árnyalják a képet. E kötet nemcsak forrásközlés, de igazságtétel, hitvallás is. Mert – Nagy Gáspár költő szavaival – „cáfolhatatlanul / csak a hősöknek és mártíroknak van igazuk!”544 oldal / 6600 Ft
Skardelli György: SK – Gondolatok, tervek, épületek
Hatvanezer ember, zászlótenger, villódzó fények, a csapatok kifutnak a pályára, a stadion szinte felrobban az éljenzéstől! Talán eszünkbe sem jut ilyenkor, micsoda mérnöki teljesítmény egy ekkora tömegeket befogadó és mozgató épület megtervezése! Skardelli György pedig kimondottan ennek a mestere, ő az arénák építésze. Puskás Aréna, MVM Dome, Budapest Aréna – csak néhány emblematikus épület az évtizedes múltra tekintő pályafutás remekei közül. Mellettük feltárul többek között egy gyermekfalu, egy multifunkcionális csarnok, egy gimnáziumi épületegyüttes, egy ezeréves apátsági fogadóépület és egy különleges kutatóközpont építéstörténete is.
A tervrajzok és részletgazdag fotók, az elkészülés egész folyamatát végigkövető leírások nemcsak a megvalósulás technikai paramétereit hozzák közelebb az érdeklődőhöz, de a mögöttük motiváló erőként megbúvó ars poeticus elemeket, épületfilozófiai megfontolásokat is. A csodálatos kivitelezésű album igazi különlegessége pedig, hogy az épületfotók, tervek és megvalósítások szakmai igényű bemutatása mellett történetek, tanulságok, vallomások visznek közelebb az alkotóhoz és az emberhez. És az építőművész hivatásához – Skardelli György nem titkolt célja, hogy új építész generációk számára nyújtson példát, motivációt, útravalót.
345 oldal / 12 500 Ft
Molnár Éva (szerk.): „Mámorom a testvériség”. Emlékezés Balaskó Jenőre
Különös dolog az üstökös: amíg él, és az égboltot hasítja, túlragyog minden csillagot, amikor kihuny, nyomát is elveszítjük. Kicsit Balaskó Jenő története
is ez. A századzáró évtizedek és az ezredforduló tán legkiemelkedőbb avantgárd költője, rangos elismerésekkel méltatott publicistája – aztán néma csönd. E kötet célja, hogy felidézze a sokoldalú alkotót: a költőt és írót, az elvhű hazafit, az irodalmi előadót és kiváló zongoraművészt, aki estjeit elementáris erejű muzikalitással tette felejthetetlenné. És persze a mindezekben ottlétező embert. A gyűjtemény a legkülönfélébb írásokból merít: egy-egy fejezetre bontva tartalmaz pályatársi méltatásokat, kritikákat, interjúkat, nekrológokat; válogat a költő-író közérdekű írásaiból, a Magyar Rádióban elhangzott hanganyagaiból, feljegyzéseiből, és közread részleteket neves személyek, kortárs költők hozzá írt verseiből, korabeli leveleiből. Közöl olyan verseket is, amelyeket a költő az általa tisztelt személyeknek ajánlott.Az emlékkönyv nem hideg koszorúzás, tele van élettel, ambícióval, erővel és azzal a nem titkolt reménnyel: az elvermelt zsarát hátha újra lángra kap.
„Egymásnak írni?! Minek. / És mégis! A hiányunk üzlet, / de mint holtakon a fehér ing, / vakít.
Nekem hiába ássák a sírt. / Én nem halok meg.”
440 oldal / 5800 Ft