Clara 2009. május 13. / GK Sokan a nemzetközi koprodukciókat tartják az európai filmkészítők mentsvárának, mások viszont óva intenek a sokszereplős partnerségi viszonyoktól, mondván, a túl sok bába közt elvész a gyerek, a végeredmény pedig sok esetben nem más, mint a rettegett európuding; egy minden egyedi ízétől megfosztott, se színe, se szaga produkció. Clara Schumann, a híres zongoraművésznő és zeneszerző-feleség szerelmi és házaséletének bemutatására francia, német és magyar produceri erők szövetkeztek: a projekt egy korai szakaszában a címszerepet Isabelle Huppert, míg Robert Schumannt Ulrich Tukur alakította volna, a német-francia kézfogó azonban nélkülük is összejött. A sokadik nekifutásra megvalósult projektben végül Martina Gedeck mímeli a zongorázást, vezeti a háztartást és kacérkodik Johannes Brahmsszal (Malik Zidi), mellette pedig Pascal Greggory igyekszik látványosan megőrülni a düsseldorfi évek alatt egyre betegebb zeneszerző szerepében. Színészi fronton a magyar színeket Fesztbaum Béla és Takátsy Péter képviseli a helyi zenekar elöljáróiként, és meg kell hagyni, derekasan helytállnak a nemzetközileg jegyzett, nagy nevek árnyékában. Elismerésnek ez azonban még édeskevés, mert a nemzetközileg jegyzett, nagy nevek olyan esetlenül alakítják a rájuk bízott zenetörténeti nagyságokat (a Greggory arcára írt őrület a film egyik visszatérő mélypontja), hogy mellettük igazán nem nagy kunszt megfontoltnak mutatkozni. Helma Sanders-Brahms rendezése az európuding egy ritka példánya: a nagy többségtől eltérően színe is és szaga is van, ez azonban aligha írható a produkció javára. Clara (Geliebte Clara) Német-magyar-francia, feliratos film Rendező: Helma Sanders-Brahms Főszereplők: Martina Gedeck, Pascal Greggory, Malik Zidi 107 perc Forgalmazó: Grant Film Bemutató: május 14.