2009. szeptember 04. /
Józsa Judit korondi származású kerámiaszobrászt kisgyerekkora óta foglalkoztatták a történelmi témák, így 1996-ban elkészítette a honfoglaló magyarokat megjelenítő kiállítását,
amelyet később egy újabb magyar történelmi téma, a Táltosok és szentek. Árpád népe és házának szentjei című tárlat, majd 2005-ben a Magyar Nagyasszonyok sorozat követett. 2006-ban a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek múzsáit állította ki, Múzsák kertje címen, 2007-ben pedig, új témaként a természet egyik legfontosabb elemét, a vizet, azaz a tengert, a TerrAqua világát mutatta be. Tavaly leginkább a magyar mesevilág foglalkoztatta, s a népmese főhősöket formázta meg korongján, idén pedig a magyar tánc antropomorfizálódik Józsa Judit keze nyomán. „Nem véletlenül választottam ezt a témát – meséli –, hiszen Izsó Miklós másfél évszázaddal ezelőtt készült Táncoló parasztok című terrakotta sorozatán kívül nincsenek olyan műalkotások, amelyek e tárgy jegyében születtek volna.” A kiállításon agyagból gyúrt táltos-, fegyver- és hajdútáncot, kanásztáncot, reneszánsz szerelmi páros táncokat, lassú csárdást, Kállai kettőst, verbunkost, korondi forgatóst, csalogatóst és legényest lejthetnek a táncos lábú látogatók.
Magyar Kultúra Alapítvány székháza
Szeptember 30-áig
amelyet később egy újabb magyar történelmi téma, a Táltosok és szentek. Árpád népe és házának szentjei című tárlat, majd 2005-ben a Magyar Nagyasszonyok sorozat követett. 2006-ban a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek múzsáit állította ki, Múzsák kertje címen, 2007-ben pedig, új témaként a természet egyik legfontosabb elemét, a vizet, azaz a tengert, a TerrAqua világát mutatta be. Tavaly leginkább a magyar mesevilág foglalkoztatta, s a népmese főhősöket formázta meg korongján, idén pedig a magyar tánc antropomorfizálódik Józsa Judit keze nyomán. „Nem véletlenül választottam ezt a témát – meséli –, hiszen Izsó Miklós másfél évszázaddal ezelőtt készült Táncoló parasztok című terrakotta sorozatán kívül nincsenek olyan műalkotások, amelyek e tárgy jegyében születtek volna.” A kiállításon agyagból gyúrt táltos-, fegyver- és hajdútáncot, kanásztáncot, reneszánsz szerelmi páros táncokat, lassú csárdást, Kállai kettőst, verbunkost, korondi forgatóst, csalogatóst és legényest lejthetnek a táncos lábú látogatók. Magyar Kultúra Alapítvány székháza
Szeptember 30-áig