2009. november 18. /
Református kulturális örökség a Duna mentén
Öt évszázad református hagyományát mutatja be a Dunamelléki Egyházmegye kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban.
Még mielőtt bárki is megrémülne a hivatalos megfogalmazástól, a tárlat nemcsak az egyháztörténet iránt érdeklődőknek szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel a kultúrtörténet, a szociológia vagy a 19. századi polgári ízlésvilág. A látogatók a Duna menti reformáció történetének relikviái mellett megcsodálhatják például Arany János székét, Lucas Cranach német festő egyik főművét, amely sokak szerint a németalföldi reneszánsz egyik legszebb alkotása, s amelyik Alexandriai Szt. Katalin vértanúságát ábrázolja, valamint egy Kálvin János-kéziratot, ami igazi ritkaságnak számít, hiszen Magyarországon csak egyetlen dokumentum ismert, amelyen megtalálható a reformátor kézjegye. Jelen kiállításon az az 1500-as években keletkezett átvételi elismervény szerepel, amelyet Kálvin saját kezűleg szignált, s melyet a kordokumentumok szerint a genfi Tanács rendelt meg.
A kiállítás egy másik különlegessége a Salamon király és jegyese című falikárpit, melyet egy párizsi műhelyben készítettek az 1500-as években. Kuriozitása abban rejlik, hogy sokáig úgy gondolták, pusztán az Énekek éneke illusztrációja, holott két történelmi személyiséget ábrázol szokatlan szerepben: valószínűleg Antoine de Bourbon, navarrai király és Jeanne d’Albert, III. Johanna, a francia kálvinisták egyik jelentős szellemi vezére házasságkötésének dekorációja volt.
Budapesti Történeti Múzeum
2010. február 15-éig
Öt évszázad református hagyományát mutatja be a Dunamelléki Egyházmegye kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban.
Még mielőtt bárki is megrémülne a hivatalos megfogalmazástól, a tárlat nemcsak az egyháztörténet iránt érdeklődőknek szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel a kultúrtörténet, a szociológia vagy a 19. századi polgári ízlésvilág. A látogatók a Duna menti reformáció történetének relikviái mellett megcsodálhatják például Arany János székét, Lucas Cranach német festő egyik főművét, amely sokak szerint a németalföldi reneszánsz egyik legszebb alkotása, s amelyik Alexandriai Szt. Katalin vértanúságát ábrázolja, valamint egy Kálvin János-kéziratot, ami igazi ritkaságnak számít, hiszen Magyarországon csak egyetlen dokumentum ismert, amelyen megtalálható a reformátor kézjegye. Jelen kiállításon az az 1500-as években keletkezett átvételi elismervény szerepel, amelyet Kálvin saját kezűleg szignált, s melyet a kordokumentumok szerint a genfi Tanács rendelt meg. A kiállítás egy másik különlegessége a Salamon király és jegyese című falikárpit, melyet egy párizsi műhelyben készítettek az 1500-as években. Kuriozitása abban rejlik, hogy sokáig úgy gondolták, pusztán az Énekek éneke illusztrációja, holott két történelmi személyiséget ábrázol szokatlan szerepben: valószínűleg Antoine de Bourbon, navarrai király és Jeanne d’Albert, III. Johanna, a francia kálvinisták egyik jelentős szellemi vezére házasságkötésének dekorációja volt.
Budapesti Történeti Múzeum
2010. február 15-éig