2010. január 06. /
Mivel mire megjelenik a lapunk, az ünnepek javában állnak, ezért arra kértük a Pesti Műsor gyerekeit, hogy valami/valaki olyanról meséljenek, ami vagy aki a karácsonytól függetlenül is télszereplő. Egyöntetűen a hóembert választották,
s bár Gazdag Erzsi szerint a hóember határozottan fura alak, „vesszőseprű hóna alatt, feje búbján köcsögkalap”, a gyerekek jó barátként tekintenek rá.
– Ha nagy leszek, hóember leszek.
– De hát a hóember kint van a hidegben, nem mozdul. Megfagynál.
– Nekem van lábam. Én majd bejövök a melegre.
(Ádám, 3 éves)
– Karácsonykor hárman hozzák az ajándékot: a Mikulás, a Jézuska és a hóember. Sajnos eddig még csak a hóembert sikerült meglesnem. (Anna, 3 éves)
– Amikor tavaly esett a hó, építettünk egy nagy hóembert a papámmal. Benyomtuk a toboz szemeit, ág volt az orra meg a karja, a szája helyére pedig szalvétagyűrű került, amitől úgy nézett ki, mint a Móni babája, aminek mindig kakaót öntök a szájába. (Ricsi, 6 éves)
– Anya! Hova tűnt a hó?
– Elolvadt, látod, süt a nap!
– És a hóemberünk is elolvad?
– Igen, az is.
– Tudod mit, anya!? Vigyük le akkor a pincébe!
(Bori, 4 éves)
– Egyszer hóembernek néztem a nagymamámat. Fehér kabátban sepregette az udvart, piros volt az orra, fekete a sapkája, és amikor véletlenül elbotlott egy gyökérben, nagyon megijedtem, hogy azért volt, mert süt a nap. Mondtam is anyának, hogy siessen, mert olvad a nagyi. (Dorka, 4 éves)
s bár Gazdag Erzsi szerint a hóember határozottan fura alak, „vesszőseprű hóna alatt, feje búbján köcsögkalap”, a gyerekek jó barátként tekintenek rá.
– Ha nagy leszek, hóember leszek.
– De hát a hóember kint van a hidegben, nem mozdul. Megfagynál.
– Nekem van lábam. Én majd bejövök a melegre.
(Ádám, 3 éves)
– Karácsonykor hárman hozzák az ajándékot: a Mikulás, a Jézuska és a hóember. Sajnos eddig még csak a hóembert sikerült meglesnem. (Anna, 3 éves)
– Amikor tavaly esett a hó, építettünk egy nagy hóembert a papámmal. Benyomtuk a toboz szemeit, ág volt az orra meg a karja, a szája helyére pedig szalvétagyűrű került, amitől úgy nézett ki, mint a Móni babája, aminek mindig kakaót öntök a szájába. (Ricsi, 6 éves)
– Anya! Hova tűnt a hó?
– Elolvadt, látod, süt a nap!
– És a hóemberünk is elolvad?
– Igen, az is.
– Tudod mit, anya!? Vigyük le akkor a pincébe!
(Bori, 4 éves)
– Egyszer hóembernek néztem a nagymamámat. Fehér kabátban sepregette az udvart, piros volt az orra, fekete a sapkája, és amikor véletlenül elbotlott egy gyökérben, nagyon megijedtem, hogy azért volt, mert süt a nap. Mondtam is anyának, hogy siessen, mert olvad a nagyi. (Dorka, 4 éves)