2010. február 08. /
A cím, Schumacher híres, az alternatív közgazdaságról szóló könyvének címe (magyarul: A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991) az objekt műfajára alkalmazva első hallásra paradoxon,
hiszen e művészeti ágnak igen kevés köze van a szép esztétikai kategóriájához. Annak idején, az 1910-es évek közepén éppen a közízlés borzolására, a hagyományos művészeti és esztétikai fogalomstruktúra lerombolására és a műalkotás szimpla műtárggyá degradálódása elleni tiltakozás jegyében döntött úgy Marcel Duchamp, hogy talált tárgyakból elkészíti az első objekteket. Azóta az objekt mint művészeti médium a hivatalos kánon részévé vált, és utolérte a végzet: múzeumok és magángyűjtemények magas áron vásárolt, nagy becsben tartott darabjai kerülnek ki e műfajból.
Magyarországon az 1960-as évek végén jelent meg és a konceptuális művészet ′70-es évekbeli felvirágzása nyomán vált elterjedtté az objekt-művészet. Később az 1990-es években a neokonceptuális törekvések szárba szökkenésével párhuzamosan újra nagyobb figyelmet kapott az objekt médiuma, s a mai napig számos művész kedvelt műfaja.
A kiállítás ötletgazdája és kurátora, Várnai Gyula maga is készít objekteket, munkásságában az elmúlt években tevődött át a hangsúly a nagyobb méretű, méterekben mérhető installációkról a kisebb léptékű, bensőségesebb mű-befogadó viszonyt felkínáló alkotásokra.
Mostani – különböző generációkat felvonultató válogatásának – nem szándéka, hogy a műfajt feldolgozza és átfogóan áttekintse, inkább az a célja, hogy az objekt-művészet számára fontos aspektusait az eltérő alkotói szemléletek által átszűrve mutassa be. A meghívott művészek között vannak, akiknek az objekt elsődleges műfajuk, mint Halász Péter Tamás vagy Szalay Péter; vannak, akik sokféle médiummal dolgozva rendszeresen készítenek objekteket, mint Előd Ágnes, Gerhes Gábor, Július Gyula, Karácsonyi László, Keserue Zsolt, Pacsika Rudolf, vagy a kiállítás kurátora, Várnai Gyula; s olyanokat is találunk, akik egyéb műfajban alkotva, csak időnként merülnek el az objektek műfaji sajátosságaiban. Ilyen például a festő Batykó Róbert vagy a hosszú évek festészeti és grafikai munkássága után az objekthez vissza-visszatérő Ádám Zoltán.
acb Kortárs Művészeti Galéria
Február 2.–március 12.
hiszen e művészeti ágnak igen kevés köze van a szép esztétikai kategóriájához. Annak idején, az 1910-es évek közepén éppen a közízlés borzolására, a hagyományos művészeti és esztétikai fogalomstruktúra lerombolására és a műalkotás szimpla műtárggyá degradálódása elleni tiltakozás jegyében döntött úgy Marcel Duchamp, hogy talált tárgyakból elkészíti az első objekteket. Azóta az objekt mint művészeti médium a hivatalos kánon részévé vált, és utolérte a végzet: múzeumok és magángyűjtemények magas áron vásárolt, nagy becsben tartott darabjai kerülnek ki e műfajból.
Magyarországon az 1960-as évek végén jelent meg és a konceptuális művészet ′70-es évekbeli felvirágzása nyomán vált elterjedtté az objekt-művészet. Később az 1990-es években a neokonceptuális törekvések szárba szökkenésével párhuzamosan újra nagyobb figyelmet kapott az objekt médiuma, s a mai napig számos művész kedvelt műfaja.
A kiállítás ötletgazdája és kurátora, Várnai Gyula maga is készít objekteket, munkásságában az elmúlt években tevődött át a hangsúly a nagyobb méretű, méterekben mérhető installációkról a kisebb léptékű, bensőségesebb mű-befogadó viszonyt felkínáló alkotásokra.
Mostani – különböző generációkat felvonultató válogatásának – nem szándéka, hogy a műfajt feldolgozza és átfogóan áttekintse, inkább az a célja, hogy az objekt-művészet számára fontos aspektusait az eltérő alkotói szemléletek által átszűrve mutassa be. A meghívott művészek között vannak, akiknek az objekt elsődleges műfajuk, mint Halász Péter Tamás vagy Szalay Péter; vannak, akik sokféle médiummal dolgozva rendszeresen készítenek objekteket, mint Előd Ágnes, Gerhes Gábor, Július Gyula, Karácsonyi László, Keserue Zsolt, Pacsika Rudolf, vagy a kiállítás kurátora, Várnai Gyula; s olyanokat is találunk, akik egyéb műfajban alkotva, csak időnként merülnek el az objektek műfaji sajátosságaiban. Ilyen például a festő Batykó Róbert vagy a hosszú évek festészeti és grafikai munkássága után az objekthez vissza-visszatérő Ádám Zoltán.
acb Kortárs Művészeti Galéria
Február 2.–március 12.