2008. május 08. / KG
Film noir – ismét egy elkoptatott kifejezés, méghozzá nem is irodalmi, hanem filmes, de itt és most kapóra jön, sőt,
illik is használni, mert alighanem egy lélek se ismerné James M. Cain írásait, ha azokból (A postás mindig kétszer csenget, Gyilkos vagyok) ne készültek volna mozifilmek: a film noir iskola meghatározó darabjai.
A film noir vagy a noir fiction címkét persze csak a mindennek nevet találó utókor aggatta rá azokra a végletekig cinikus, kiábrándultsággal telített, szikár stílusú filmekre és regényekre, amelyek legjobbjai a negyvenes években, a világháború alatti és utáni, általános nihil uralta években láttak napvilágot. Ebben az időben (egészen pontosan 1941-ben) teremtette meg Cain Mildred Pierce alakját, és vele a mindent hitelre vásárló, kertvárosi egyen-amerikai, a fentről lenézett, lentről istenített self-made man (esetünkben: self-made woman) mintapéldányát. Cain regénye anya- és lányregény, amelyben a gyenge férfit trónjáról letaszító végzet asszonya két nőalakban, a családfenntartó Mildredben és nagyobbik lányában, a saját polgári környezetét zsigerből lenéző Vedában ölt testet. Harcos lény mindkettő, harcmodoruk azonban különböző: míg az anya a munka, lánya a társasági érvényesülés egymást még csak véletlenül sem keresztező útján halad – ki-ki a maga gondosan előkészített (anyagi, erkölcsi) bukása felé. Cain regényéből 1945-ben a Casablancát is jegyző Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály készített Joan Crawford főszereplésével filmet. Crawford híres mozija azonban csak a történetét tartotta meg a regénynek, végtelen kiábrándultságától, kíméletlen társadalomkritikájától a siker érdekében bölcsen tartózkodott.
Európa Könyvkiadó
420 oldal, 2500 Ft
illik is használni, mert alighanem egy lélek se ismerné James M. Cain írásait, ha azokból (A postás mindig kétszer csenget, Gyilkos vagyok) ne készültek volna mozifilmek: a film noir iskola meghatározó darabjai.
A film noir vagy a noir fiction címkét persze csak a mindennek nevet találó utókor aggatta rá azokra a végletekig cinikus, kiábrándultsággal telített, szikár stílusú filmekre és regényekre, amelyek legjobbjai a negyvenes években, a világháború alatti és utáni, általános nihil uralta években láttak napvilágot. Ebben az időben (egészen pontosan 1941-ben) teremtette meg Cain Mildred Pierce alakját, és vele a mindent hitelre vásárló, kertvárosi egyen-amerikai, a fentről lenézett, lentről istenített self-made man (esetünkben: self-made woman) mintapéldányát. Cain regénye anya- és lányregény, amelyben a gyenge férfit trónjáról letaszító végzet asszonya két nőalakban, a családfenntartó Mildredben és nagyobbik lányában, a saját polgári környezetét zsigerből lenéző Vedában ölt testet. Harcos lény mindkettő, harcmodoruk azonban különböző: míg az anya a munka, lánya a társasági érvényesülés egymást még csak véletlenül sem keresztező útján halad – ki-ki a maga gondosan előkészített (anyagi, erkölcsi) bukása felé. Cain regényéből 1945-ben a Casablancát is jegyző Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály készített Joan Crawford főszereplésével filmet. Crawford híres mozija azonban csak a történetét tartotta meg a regénynek, végtelen kiábrándultságától, kíméletlen társadalomkritikájától a siker érdekében bölcsen tartózkodott. Európa Könyvkiadó
420 oldal, 2500 Ft