2010. június 02. /
Bár a Filippo Tommaso Marinetti által alapított mozgalom – ha esetleg valakinek nem ugrana be kapásból, ő volt az az olasz avantgárdista, aki kiáltványában olyasféle tézismondatokkal éltette a futurizmust,
mint például „tegnap meghalt az idő és a tér” – tavaly ünnepelte születésének 100. évfordulóját, a centenáriumi kiállítás-sorozat 2010-re is átnyúlik, s a Magyar Nemzeti Galériában Fortunato Depero futurista furcsaságaival élteti a bátorságot, a vakmerőséget és a lázadást. Az 1892–1960 között élt festő, reklámgrafikus és formatervező, ha életmű-kiállításon még nem is szerepelt hazánkban, terveivel a csemegepultok és újságos standok polcain nap mint nap megfordul. Ő tervezte ugyanis a Campari üvegét, valamint az ő nevéhez fűződnek a Vogue és a Vanity Fair több évtizedes vizuális reklámkampányai.
A kiállítás Depero festményei, papírmunkái, színes kárpitjai, reklámtervei és pikto-plasztikus színházi kísérletei mellett a futurizmus hazai hajtásaiból is szemezget. A tárlat ezen részében elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatják fel a kiállítás kurátorai, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben – többek között Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, valamint Kádár Béla és Scheiber Hugó.
Magyar Nemzeti Galéria
06. 04.–08. 22.
mint például „tegnap meghalt az idő és a tér” – tavaly ünnepelte születésének 100. évfordulóját, a centenáriumi kiállítás-sorozat 2010-re is átnyúlik, s a Magyar Nemzeti Galériában Fortunato Depero futurista furcsaságaival élteti a bátorságot, a vakmerőséget és a lázadást. Az 1892–1960 között élt festő, reklámgrafikus és formatervező, ha életmű-kiállításon még nem is szerepelt hazánkban, terveivel a csemegepultok és újságos standok polcain nap mint nap megfordul. Ő tervezte ugyanis a Campari üvegét, valamint az ő nevéhez fűződnek a Vogue és a Vanity Fair több évtizedes vizuális reklámkampányai. A kiállítás Depero festményei, papírmunkái, színes kárpitjai, reklámtervei és pikto-plasztikus színházi kísérletei mellett a futurizmus hazai hajtásaiból is szemezget. A tárlat ezen részében elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatják fel a kiállítás kurátorai, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben – többek között Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, valamint Kádár Béla és Scheiber Hugó.
Magyar Nemzeti Galéria
06. 04.–08. 22.