2010. november 15. / D. Magyari Imre
Egyik kedvenc szobrom a Louvre-ban látható Ülő írnok, a Krisztus előtti harmadik évezredből. Kolléga. Törökülésben ül (na, ezt miként hívhatta?), előtte papirusz, kezében írónád,
szemével bizakodón tekint előre – ebben speciel különbözünk. Mikor találkoztunk, próbáltam elképzelni, mit csinált, amikor nem írt; mit olvasott, milyen zenét szeretett. A Corvina franciából átvett nagyszerű Mindennapi történelem sorozatának egyiptomi kötete kicsit az ő világába is bepillantást enged, azt olvashatom például, hogy az írnokok külön osztályt képeztek, és különleges privilégiumokat élveztek. Hát, régen volt… Persze rengeteg más is kiderül a több mint két és fél évezredet ökunomikusan bemutató, rövid, de tartalmas szövegekből: hogyan házasodtak, laktak, öltöztek, mit ettek, ittak, mivel szórakoztak, miben hittek az ókori egyiptomiak, akiknek országát végül Róma igázta le. (Kár, hogy Kleopátra orráról nincs szó.)
A Kína-kötet tárgya a Ming-diansztia 1368 és 1644 közötti három évszázada. Nem tudom, hogy Kína tényleg titokzatos ország-e ma is, a „nagy Másság”, mint az előszóban olvashatjuk. De azt igen, hogy minden Másság megismerhető (legalábbis valamennyire), s hogy Kínát különösen illik megismernünk, hisz egyre több kínai él Európában, így nálunk, Magyarországon is. A szerkezet hasonló, mint az egyiptomi s a többi kötetben: Család és erkölcs, Lakóhely és kényelem, Társadalom és közrend s így tovább. Még a konfucianizmusról és a mai Európában oly dühítőn felvizezett taoizmusról is olvashatunk, igen helyesen! Hogy a köteteket pompás képek ékesítik, tán felesleges is mondanom. Rendkívül hasznos és szép, igazán hiánypótló sorozat ez!
Corvina Kiadó
Mindkét kötet 192 oldal, áruk 6990, illetve 5990 Ft
Kritika (5)
szemével bizakodón tekint előre – ebben speciel különbözünk. Mikor találkoztunk, próbáltam elképzelni, mit csinált, amikor nem írt; mit olvasott, milyen zenét szeretett. A Corvina franciából átvett nagyszerű Mindennapi történelem sorozatának egyiptomi kötete kicsit az ő világába is bepillantást enged, azt olvashatom például, hogy az írnokok külön osztályt képeztek, és különleges privilégiumokat élveztek. Hát, régen volt… Persze rengeteg más is kiderül a több mint két és fél évezredet ökunomikusan bemutató, rövid, de tartalmas szövegekből: hogyan házasodtak, laktak, öltöztek, mit ettek, ittak, mivel szórakoztak, miben hittek az ókori egyiptomiak, akiknek országát végül Róma igázta le. (Kár, hogy Kleopátra orráról nincs szó.) A Kína-kötet tárgya a Ming-diansztia 1368 és 1644 közötti három évszázada. Nem tudom, hogy Kína tényleg titokzatos ország-e ma is, a „nagy Másság”, mint az előszóban olvashatjuk. De azt igen, hogy minden Másság megismerhető (legalábbis valamennyire), s hogy Kínát különösen illik megismernünk, hisz egyre több kínai él Európában, így nálunk, Magyarországon is. A szerkezet hasonló, mint az egyiptomi s a többi kötetben: Család és erkölcs, Lakóhely és kényelem, Társadalom és közrend s így tovább. Még a konfucianizmusról és a mai Európában oly dühítőn felvizezett taoizmusról is olvashatunk, igen helyesen! Hogy a köteteket pompás képek ékesítik, tán felesleges is mondanom. Rendkívül hasznos és szép, igazán hiánypótló sorozat ez!
Corvina Kiadó
Mindkét kötet 192 oldal, áruk 6990, illetve 5990 Ft
Kritika (5)