2011. március 24. /
A Magyar Nemzeti Galéria nyolcvanezer darabot számláló grafikai gyűjteményének jelentősége kevésbé köztudott, mivel a papíralapú tárgyak igen érzékenyek és állandó kiállításon nem szerepelhetnek. Ezért a múzeum grafikai kabinetsora immár hatodik éve félévente változó tematikával kíséri a XX. századi állandó kiállítás képeit és szobrait.
A főként „kis festményeket” felsorakoztató tárlat ezúttal az 1920-as évek nagybányai művésztelepéhez szorosabban kötődő művészek (Kmetty János, Korda Vince, Boromisza Tibor és Futásfalvi Márton Piroska, valamint Derkovits Gyula) élénk színezésű akvarelljeitől a Gresham-kör (Szőnyi István, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Egry József) intimebb táj- és életképein át a Képzőművészek Új Társaságához kapcsolódó alkotók nagyváros-festményeiig kalauzolja a látogatót. Vaszary János, Márffy Ödön, Farkas István, Vörös Géza és Aba-Novák Vilmos festészetéhez Párizs, Róma és New York adták a témákat, akik utazásaik során fotó helyett akvarellekbe sűrítették bele elillanó élményeiket. A természet- és tájábrázolások villódzó harmóniáját a második világháború festménybe foglalt iszonyata töri meg, melyet a Szentendréhez kötődő alkotók (Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Bán Béla és Bálint Endre) tussal gazdagított, szürreális jellegű akvarellmunkái fémjeleznek.
Magyar Nemzeti Galéria
10. 16-ig
A főként „kis festményeket” felsorakoztató tárlat ezúttal az 1920-as évek nagybányai művésztelepéhez szorosabban kötődő művészek (Kmetty János, Korda Vince, Boromisza Tibor és Futásfalvi Márton Piroska, valamint Derkovits Gyula) élénk színezésű akvarelljeitől a Gresham-kör (Szőnyi István, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Egry József) intimebb táj- és életképein át a Képzőművészek Új Társaságához kapcsolódó alkotók nagyváros-festményeiig kalauzolja a látogatót. Vaszary János, Márffy Ödön, Farkas István, Vörös Géza és Aba-Novák Vilmos festészetéhez Párizs, Róma és New York adták a témákat, akik utazásaik során fotó helyett akvarellekbe sűrítették bele elillanó élményeiket. A természet- és tájábrázolások villódzó harmóniáját a második világháború festménybe foglalt iszonyata töri meg, melyet a Szentendréhez kötődő alkotók (Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Bán Béla és Bálint Endre) tussal gazdagított, szürreális jellegű akvarellmunkái fémjeleznek.
Magyar Nemzeti Galéria
10. 16-ig