2011. augusztus 25. /
Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum Csók István Képtára, valamint a Városi Képtár Csók István halálának 50. évfordulója alkalmából közösen rendez retrospektív életmű-kiállítást,
melyre a kétszeres Kossuth-díjas festő népszerűsége ellenére 1965 óta nem volt precedens. A női testet és a tájat egyként ismerő és feltérképező művész munkáiból a múzeum a démoni akt- és nőábrázolásokra helyezi a hangsúlyt, míg a Városi Képtár a művész tájképeiből és portréinak legjavából szemezget. Ha a kiállításokat is, ahogy a filmeket, korhatárolni kellene, Csók István kitárulkozó nőalakjainak, szemérmetlenül fürtös lánykáinak és fülledt, olykor perverz erotikával átitatott aktképeinek bizony kijárna a 18-as karika. A Csók István Képtár tárlata ugyanis konszolidált zsánerképek és népviseletbe öltözött, szelíd menyecskék helyett – bár egy-kettő azért belőlük is akad – a XIX. század végének mámoros és pajzán, ledér női keblektől és provokatív festői szándéktól duzzadó bohém művészvilágába vezet be.
Székesfehérvár, Csók István Képtár és Városi Képtár
10. 10-ig
melyre a kétszeres Kossuth-díjas festő népszerűsége ellenére 1965 óta nem volt precedens. A női testet és a tájat egyként ismerő és feltérképező művész munkáiból a múzeum a démoni akt- és nőábrázolásokra helyezi a hangsúlyt, míg a Városi Képtár a művész tájképeiből és portréinak legjavából szemezget. Ha a kiállításokat is, ahogy a filmeket, korhatárolni kellene, Csók István kitárulkozó nőalakjainak, szemérmetlenül fürtös lánykáinak és fülledt, olykor perverz erotikával átitatott aktképeinek bizony kijárna a 18-as karika. A Csók István Képtár tárlata ugyanis konszolidált zsánerképek és népviseletbe öltözött, szelíd menyecskék helyett – bár egy-kettő azért belőlük is akad – a XIX. század végének mámoros és pajzán, ledér női keblektől és provokatív festői szándéktól duzzadó bohém művészvilágába vezet be.Székesfehérvár, Csók István Képtár és Városi Képtár
10. 10-ig