2012. július 04. / Illés Mihály
Nincs szerencsém személyesen ismerhetni, de van szerencsém naponta láthatni Bächer Ivánt, amint az általam is lakott Újlipótváros utcáit rója, bemegy a velem szemközt lévő henteshez, az általam is látogatott közértbe,
vagy amint betér az általam már véletlenül sem látogatott Firkász étterembe egy kicsit anekdotázni, fröccsözni, sörözni. Bächer embereket gyűjt, ezekből születnek a történetei, amelyek szomorkás derűvel, derűs mélabúval emlékeznek egy-két évtizeddel vagy egy-két emberöltővel ezelőtti korszakra, amikor még enni és élni lehetett. Békességben, ha bőségben nem is. Így, virtuális szomszédként tehát tudom, hogy az újlipótvárosi mikrovilágban azért egy-egy villanásra még megtalálja a szerző az elveszett emberi értékeket, és, hogy mást ne mondjak, a szembe hentesnél azért még kapni azt a frenetikus disznósajtot, aminek hiányán egy fiatalkori zugligeti kirándulás apropóján nosztalgiázik. Persze jobb ízűnek ködlik föl a falat, ha az ember viszszagondol csak rá, ezt egyébként a szerző sem tagadja. Szépek, kedvesek ezek az evős-ivós írások, amelyeknek egy kisebb része már korábban megjelent, például a hasonló tematikájú, Vándorbab című Bächer-füzérben. De a többség friss szerzemény, még akkor is, ha a jelennel a legkevesebb helyen foglalkoznak, inkább egyfajta család- és ismerőstörténet áll össze ebből a szellősen szedett és még így is csak vékony kötetből. De súlya az van.
Ab Ovo Kiadó
165 oldal, 3490 Ft
Kritika (4,5)
vagy amint betér az általam már véletlenül sem látogatott Firkász étterembe egy kicsit anekdotázni, fröccsözni, sörözni. Bächer embereket gyűjt, ezekből születnek a történetei, amelyek szomorkás derűvel, derűs mélabúval emlékeznek egy-két évtizeddel vagy egy-két emberöltővel ezelőtti korszakra, amikor még enni és élni lehetett. Békességben, ha bőségben nem is. Így, virtuális szomszédként tehát tudom, hogy az újlipótvárosi mikrovilágban azért egy-egy villanásra még megtalálja a szerző az elveszett emberi értékeket, és, hogy mást ne mondjak, a szembe hentesnél azért még kapni azt a frenetikus disznósajtot, aminek hiányán egy fiatalkori zugligeti kirándulás apropóján nosztalgiázik. Persze jobb ízűnek ködlik föl a falat, ha az ember viszszagondol csak rá, ezt egyébként a szerző sem tagadja. Szépek, kedvesek ezek az evős-ivós írások, amelyeknek egy kisebb része már korábban megjelent, például a hasonló tematikájú, Vándorbab című Bächer-füzérben. De a többség friss szerzemény, még akkor is, ha a jelennel a legkevesebb helyen foglalkoznak, inkább egyfajta család- és ismerőstörténet áll össze ebből a szellősen szedett és még így is csak vékony kötetből. De súlya az van.
Ab Ovo Kiadó
165 oldal, 3490 Ft
Kritika (4,5)