2014. január 07. /
Németh Hajnal kiállításának témája az 1883-ban zajlott tiszaeszlári per, amely szorosan összefonódott a modern magyarországi antiszemitizmus születésével, és később fontos eleme lett a szélsőjobboldal történelemképének,
valamint a rá épülő nemzeti mártirológiának. A Hangos hely című fotósorozat Solymosi Eszter, a Tiszaeszláron eltűnt lány mai, szélsőjobboldali kultuszát és a neki állított sírt dokumentálja. A Csendes hely 1 üres állapotában mutatja meg az egykori tárgyalótermet, a Csendes hely 2 pedig a betonfallal körbevett, jeltelenül hagyott tiszaeszlári zsidó temetőt tárja elénk.
A kiállítás központi, címadó darabjai Erdély Miklós klasszikus filmjének átiratán keresztül dolgozzák fel a per történetének egyik kulcsjelenetét. A két videón egy-egy kórus és a szólisták előadásában látjuk, amint Scharf Móricnak, a fiatal zsidó fiúnak betanítják a később többször elismételt vallomást. Németh Hajnal a történet újrajátszásának újrajátszása által átirányítja a figyelmet a jelenre. Megvalósítja azt a verziót, amelynek kerete már nem a 19. század végi vidéki Magyarország, hanem egy jelenbeli munkahely, egy iroda, ahol mindenki teszi a dolgát, mintha nem történne semmi.
A kiállításon bemutatott fotók, videók és objektek az egyéni és közösségi emlékezetet és identitást, az elsajátítás pszichológiai és kulturális folyamatait, az antiszemita tanúság és a nemzeti mártirológia sajáttá tételét vizsgálják.
Centrális Galéria (V., Arany J. u. 32.)
valamint a rá épülő nemzeti mártirológiának. A Hangos hely című fotósorozat Solymosi Eszter, a Tiszaeszláron eltűnt lány mai, szélsőjobboldali kultuszát és a neki állított sírt dokumentálja. A Csendes hely 1 üres állapotában mutatja meg az egykori tárgyalótermet, a Csendes hely 2 pedig a betonfallal körbevett, jeltelenül hagyott tiszaeszlári zsidó temetőt tárja elénk.
A kiállítás központi, címadó darabjai Erdély Miklós klasszikus filmjének átiratán keresztül dolgozzák fel a per történetének egyik kulcsjelenetét. A két videón egy-egy kórus és a szólisták előadásában látjuk, amint Scharf Móricnak, a fiatal zsidó fiúnak betanítják a később többször elismételt vallomást. Németh Hajnal a történet újrajátszásának újrajátszása által átirányítja a figyelmet a jelenre. Megvalósítja azt a verziót, amelynek kerete már nem a 19. század végi vidéki Magyarország, hanem egy jelenbeli munkahely, egy iroda, ahol mindenki teszi a dolgát, mintha nem történne semmi.
A kiállításon bemutatott fotók, videók és objektek az egyéni és közösségi emlékezetet és identitást, az elsajátítás pszichológiai és kulturális folyamatait, az antiszemita tanúság és a nemzeti mártirológia sajáttá tételét vizsgálják.
Centrális Galéria (V., Arany J. u. 32.)