2014. március 26. /
Shirin Neshat leginkább azokról a fotósorozatairól és video-installációiról vált világszerte híressé, amelyek az iszlám világ társadalmi berendezkedésére, az iráni nők helyzetére reflektálnak.
Munkái többek között a nemi identitás társadalmi meghatározottságának kérdésével, illetve a jelenben is ható, a nőket elnyomó, évszázados hagyománnyal foglalkoznak. Magyarországon első alkalommal mutatkozik be egyéni kiállítással, amely a kiválasztott két alkotással jól reprezentálja a művész mozgóképes életművét.
A ’90-es éveket az Elragadtatás című, kétcsatornás video-installáció képviseli, a 2000-es évekből pedig a Zarin (egy öt videóból álló sorozat egyik epizódja) látható a Műcsarnok Mélycsarnokában. Kiválasztása nem véletlenszerűen, hanem egy hazai vonatkozás alapján történt: a társadalom peremére szorított, majd abból kimenekülő prostituált szerepét ugyanis Tóth Orsi játssza. Mindkét mű azonos érzékenységgel közelít hasonló társadalmi kérdésekhez, de míg az Elragadtatást inkább szürreális hatású stilizált képek, addig a Zarint egyfajta realistább megközelítés jellemzi. Neshat műveinek nem titkolt céljuk, hogy felhívja a figyelmet az iráni, illetve az iszlám társadalmi berendezkedés visszásságaira, különösen a nők helyzetére.
Műcsarnok, Mélycsarnok
04. 27-ig
Munkái többek között a nemi identitás társadalmi meghatározottságának kérdésével, illetve a jelenben is ható, a nőket elnyomó, évszázados hagyománnyal foglalkoznak. Magyarországon első alkalommal mutatkozik be egyéni kiállítással, amely a kiválasztott két alkotással jól reprezentálja a művész mozgóképes életművét.
A ’90-es éveket az Elragadtatás című, kétcsatornás video-installáció képviseli, a 2000-es évekből pedig a Zarin (egy öt videóból álló sorozat egyik epizódja) látható a Műcsarnok Mélycsarnokában. Kiválasztása nem véletlenszerűen, hanem egy hazai vonatkozás alapján történt: a társadalom peremére szorított, majd abból kimenekülő prostituált szerepét ugyanis Tóth Orsi játssza. Mindkét mű azonos érzékenységgel közelít hasonló társadalmi kérdésekhez, de míg az Elragadtatást inkább szürreális hatású stilizált képek, addig a Zarint egyfajta realistább megközelítés jellemzi. Neshat műveinek nem titkolt céljuk, hogy felhívja a figyelmet az iráni, illetve az iszlám társadalmi berendezkedés visszásságaira, különösen a nők helyzetére.
Műcsarnok, Mélycsarnok
04. 27-ig