Egy zeneszerző, aki megváltoztatta a zenetörténelmet
2015. február 02. /

Igor Stravinsky imádta a fényűzést és a pazarlást, romantikus szálak fűzték Coco Chanelhez, élete végén pedig a Scrabble lett a kedvenc időtöltése. Ami viszont zeneileg folyamatosan porondon tartotta, hogy mindig képes volt megújulni. 2015 februárjában az ő muzsikáját élvezhetjük egy napon keresztül a Művészetek Palotájában a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös szervezésében. A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája 2008 óta

rendez rendhagyó hangversenyeket, melyek lényege, hogy a ze­ne­ra­jon­gók az év egyetlen napján reggeltől estig hallgathatják kedvenc zeneszerzőjük műveit. A maratonon a valódi megszállottak egymás után ülhetnek be az óránként kezdődő hangversenyekre. 2015. február 7-én a főszereplő Igor Stravinsky és az ő megunhatatlan, folyton változó világa lesz.
„Igor Stravinsky teljesen megváltoztatta a zenetörténelmet a szinte sokkolóan radikális, modern nyelvezetével” – mondja Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, aki szerint Joseph Haydn óta egy zeneszerző sem volt ilyen „szellemes, okos és humoros”.
Híveit és ellenfeleit is zavarba hozta állandóan változó stílusával. Orosz időszakát neoklasszikus korszaka váltotta, majd mindinkább az új technikák felé fordult. A roppant stilisztikai és műfaji változatosságot mutató életmű időközben klasszikussá szelídült, de mindvégig megőrizte újszerűségét és izgalmát.
A maratoni nap a Tűzmadárral indul, aminek a műfaját keletkezésekor tündérmese-balettként határozták meg. A táncjáték, amelyben egyértelműen érvényesül az orosz népzene hatása, áttörést jelentett Stravinsky életében: azonnal meghozta számára a hírnevet és az elismerést. Ez a mű jelentette karmesteri pályájának gerincét is: több mint ezerszer vezényelte, az első előadáson pedig még lovakat is felléptettek, nem túl nagy sikerrel. A művet az MR Szimfonikusok előadásában hallhatjuk.
A Budapesti Fesztiválzenekar a maratoni nap fináléjaként a Tavaszi áldozatot játssza, ami Fischer Iván szerint azon kevés alkotások közé tartozik, amelyek megváltoztatták a világot. Mondja ezt annak ellenére, hogy a mű 1913-as bemutatójakor olyan szintű nemtetszést váltott ki, hogy pofozkodásba fulladt, a koncert alatt pedig sem a táncosok, sem a közönség nem hallotta a zenét rendesen a hangos pfujolástól.
A maraton izgalmas programja lesz a Pulcinella című táncjáték is a Budapesti Vonósok és a Bozsik Yvette Társulat előadásában. 1920-as párizsi bemutatója hatalmas feltűnést keltett, ami nem is csoda, hiszen kosztümjeit és díszleteit maga Picasso tervezte.
A nap folyamán elhangzik Stravinsky egyetlen Hegedűversenye is, melyben a Kossuth - és Liszt-díjas hegedűművészt, Kelemen Barnabást, a világhírű Kelemen Kvartett egyik alapítóját hallhatjuk muzsikálni a MÁV Szimfonikusokkal.
A nap folyamán azok is megtalálhatják a számításukat, akik énekszóra vágynak, a nyolcvanfős Nemzeti Énekkar, amely már a Vatikánban is nagy sikerrel szerepelt, Stravinsky Zsoltárszimfóniáját adja elő a Pannon Filharmonikusokkal közösen. A zenekar emellett a Capricciót is eljátssza Fejérvári Zoltán zongoraművész közreműködésével. Érdemes ebbe is belekóstolni: a darab vége olyan váratlan, akár egy vicc csattanója.
A nap során egy Alföldi Róbert-rendezést is láthatunk: A katona történetét, amely a maga idejében még szokatlannak tűnő jazzelemeket is tartalmaz.

2015. február 7.
Művészetek Palotája