Az eltévelyedett zseni
2015. május 14. / Szalóky Bálint

Peter Bogdanovich olyan rendezőóriásokkal kezdte a pályáját, mint Martin Scorsese, Francis Ford Coppola és Steven Spielberg, de ma inkább Új Hollywood letűnt nagyjai, Michael Cimino és William Friedkin mellett emlegetjük a nevét. A filmkritikusból lett rendező sok-sok kései mellényúlás mellett néhány feledhetetlen remekművet is alkotott. Legújabb filmje, a május 14-től látható Megőrjít a csaj kapcsán most felidézzük öt kiemelkedő darabját.

[kep3]

Az utolsó mozielőadás (1971)
Miről szól? Az ’50-es évek elején, a koreai háború idején járunk egy poros texasi kisvárosban. A gimnáziumot éppen elvégző fiatalok jövője előre elrendeltetett, az egyedüli menekülési lehetőséget a helyi kis mozi jelenti, mely hamarosan bezár.
Miért fontos? Larry McMurtry (Becéző szavak) életrajzi ihletésű regényének adaptációja a korszellemet meghazudtolva fekete-fehérben forgott. A „coming-of-age” filmek e szomorkás, ám máig jelentős darabjából az ’50-es évek fiatalságának kiábrándultsága köszön vissza: sokrétű, tabudöntögető, előremutató és jelentős mozi, mely le sem tagadhatná, hogy a vietnami háború árnyékában készült.

Papírhold (1973)
Miről szól? A nagy gazdasági világválság idején a bibliaárus és nem mellesleg közönséges csaló Moses (Ryan O’Neal) és a kilencéves Addie (Tatum O’Neal) keresztülszelik Amerikát. Bár a férfi egykori szeretője temetésén vállalta, hogy az árvaházba viszi a kislányt, valójában kihasználja őt, hogy segítségével felpezsdítse pitiáner üzleti vállalkozását.
Miért fontos? Az eredetileg John Huston és Paul Newman közös projektjeként indult mozi végül Bogdanovichnál kötött ki, aki újabb kiváló korrajzot alkotott az apa-lánya duó, Ryan és Tatum O’Neal remeklésével. Utóbbi tízévesen Oscar-díjat kapott alakításáért, s ezzel máig tartó rekordot állított fel: ő lett a legfiatalabb díjazott. A film operatőre a magyar Kovács László volt, aki a Célpontokban és a Mi van, doki?-ban is együtt dolgozott Bogdanovichcsal.

Célpontok (1968)
Miről szól? Miközben a lecsúszott horrorfilmsztár fellépést vállal egy kis autósmoziban, a közelben egy megtébolyodott s felfegyverzett háborús veterán véletlenszerűen szedi áldozatait.
Miért fontos? A fillérekből összedobott thriller meglehetősen ad hoc körülmények között forgott. Az ekkorra már megromlott egészségű Boris Karloff (Frankenstein) például azért játszik benne, mert tartozott Roger Corman producernek néhány napnyi forgatással. Ezzel együtt Bogdanovich első filmje jóval túlmutat B-kategóriás keretein: igazán feszült mozi, mely egyszerre adózik a rendező filmrajongásának és a vietnami háború diktálta közhangulatnak.

Mi van, doki? (1972)
Miről szól? A harsány diáklány és a zárkózott zenetudós látszólag egyáltalán nem összeillő párosa őrült kalamajkákba keveredik San Francisco utcáin – például egy ékszerrablásba, de a történetbe eltűnt do­ku­men­tu­mok és kormányügynökök is belegabalyodnak.
Miért fontos? A „screwball comedy” (a műfaj őse Frank Capra klasszikusa, az Ez történt egy éjszaka) műfaját újjáélesztő mozi a direktor egyetlen igazi közönségsikere, melyben Ryan O’Neal partnere a szupersztár Barbra Streisand volt. Bár az ekkor már Oscar-díjas művésznő később is számos moziban szerepelt, a Mi van, doki? kétségkívül a legpörgősebb, legőrültebb és legszerethetőbb mind közül.

Daisy Miller – Az amerikai lány (1974)
Miről szól? Millerék azért érkeznek Európába, hogy a fiatal és gyönyörű Daisynek (Cybill Shepherd) férjet találjanak. Bár a lányt körülrajongják, egyedül Frederick Winterbourne bűvöli el, holott látszólag egyáltalán nem illenek egymáshoz.
Miért fontos? Ami Stanley Kubrick életművében a Barry Lyndon, Robert Altmanéban pedig a McCabe és Mrs. Miller, az Bogdanovichnál a Daisy Miller. E különös hangulatú, a hajdani kritikusokat megosztó kosztümös dráma (Henry James novellájának feldolgozása) a főszereplő Cybill Shepherd (az idő tájt a rendező aktuális szerelme) egyetlen emlékezetes alakítása. Az akkoriban „családon belüli ego-tripnek” bélyegzett film megbukott a kasszáknál, magával rántva a The Directors Company nevű produkciós céget, melyben Bogdanovich társai Friedkin és Coppola voltak.

Peter Bogdanovich, az újságíró
Mielőtt rendezésre adta volna a fejét, vagyis a hatvanas évek elején Bogdanovich – akárcsak az épp akkoriban megszülető Tarantino) igazi film geek volt, igaz ő nem tékásként, hanem a New York-i Museum of Modern Art filmválogatójaként habzsolta a filmeket, évente legalább 400-at. Orson Welles, John Ford és Howard Hawks szakértőjeként elemzéseket és könyveket publikált (eddig összesen tizenhármat), melyekre ma is fontos szakirodalomként tekintenek. Interjúkötetei (Who the Devil Made It – 1997, Who the Hell’s in It – 2004) is igen keresettek: ezekben többek között Alfred Hitchcock, George Cukor, Fritz Lang, Don Siegel és Sidney Lumet beszélgetnek vele.