Csukás István: Pom Pom újabb meséi
2008. augusztus 28. / Cs. O.

Micsoda áldás, hogy Csukás István annak idején, valamikor a hatvanas években hallgatott Kormos István biztató szavaira,
és a gyermekirodalom, egy kicsivel később pedig Pom Pom felé fordult, aki már több mint 20 éve kíséri Picurt az iskolába, és meséli lehetetlenebbnél lehetetlenebb történeteit a gyerekeknek a csokizabáló Gombóc Artúrról, Órarugó gerincfelpattanóról vagy a Bátor tintanyúlról. Mivel azonban már oly régóta ül azon a bizonyos ágon, egy szép hosszú ágon, föl és le himbálódzva, ahol minden reggel Picurt várja, s ahol néha úgy gubbaszt, mint egy kifordított bundakesztyű, néha mint egy szobafestő-pemzli, máskor meg mint a papucs orrán a pamutbojt, az évek során akadtak új ismerősei is, akiket Csukás István újra mesébe írt. Pom Pom új barátainak történeteit a hangoskönyvben Pogány Judit tolmácsolja a gyerekeknek, aki, azzal együtt, hogy minimum 117-féle árnyalatot képes megütni a hangja, csak nagy nehezen, a második lemez második meséjére tudja feledtetni Pom Pom minden túlérett „gyerekbe” kódolt hangját, melyet egykoron Petrik József, a Szabó család Wágner Ferkója szólaltatott meg. No de az idők változnak, a hangok múlnak, Csukás Istvánnak viszont még mindig maradt mese a tarsolyában. Talán az egyik lehető legszerencsésebb választás melléjük Pogány Judit, aki nemcsak hogy Pom Pomot és Picurt szólaltatja meg konzekvensen ugyanazon a Pom Pomos és Picuros hangon, hanem más-más orgánumot választva hitelesen adja a nyikorgó Önműködő vasaló, a Torzonborz kalapevő, a Vastalpú cölöpverő, a Zengő-bongó fésű, a sejtelmesen félelmetes Huhogó dugó, a Körbevágó körömolló, a Mágneskörmű szögkihúzó és Mindentragasztó Rezső szerepét is. A lemezeket hallgatva egészen biztos, hogy nemcsak Pom Pom, hanem az őt hallgató gyerek és felnőtt is azt dúdolja majd a végén, „ma jó napom van, pom-pom-pompás jó napom…”

Kossuth-Mojzer Kiadó
180 perc, 3800 Ft