Házasság a régi Magyarországon – 16–17. század
2008. október 02. / GZs

„Miután az első rájuk utaló adatok más munkáim során véletlenül elém kerültek, lebilincselő feladattá vált az egész helyzet felderítése” – vallja be
könyve zárszavaként Péter Katalin. A maga elé tűzött feladat a 16–17. századi Magyarország házasodási szokásainak, szabályainak, lehetőségeinek felkutatása, elmesélése. A könyv legfőbb erénye épp az elmesélésben rejlik. Az írásaival nem csak a száraz szakmai körök kíváncsiságát felkeltő történész szokatlan módszerrel dolgozik: kutatási módja az értékítélet nélküli megismerés. A forrásokat nem a sokkötetes szakirodalom fényében nézi, hanem kortárs helyzetek leírásaként. Szereplőit, jobbágyokat és arisztokratákat éppúgy (meg)ismerhető emberekként kezeli, mint a megidézett komoly tudósokat, vagy akár a Szex és New York szereplőit. A kötet – egyébként bosszantóan silány minőségű – képanyaga is ezt segíti, az emlegetett férjek, feleségek, hű és hűtlen szerelmesek portréi mellett a kor „zsánerképei” illusztrálják állításait. Hangsúlyozottan a saját logikája, érzelmi világa alapján méri fel a kor logikáját, érzelmi világát, elkerüli a kutatói korszakonként változó tudományos sztereotípiákat. Mindezt pedig a módszerhez illő, szórakoztató, olvasmányos stílusban teszi, de egy pillanatnyi kétséget sem hagy az olvasóban, hogy ne tudná minden állítását megdönthetetlen tudományos bizonyítékokkal alátámasztani. A lebilincselő feladatnak indult vállalkozásból lebilincselő olvasmány született.

L’Harmattan Kiadó (Múltidéző zsebkönyvtár)
169 oldal, 2000 Ft
(5)