Iskolista úr színészmesterség-leckét kap 2016. szeptember 16. / PÁ Huszti Péter nagy fába vágta a fejszéjét, amikor háromkötetes önéletírásba fogott. Ha csak az előttünk, nézők előtt zajlott eseményeket írná le, akkor is akadna írnivalója bőven, hiszen 40 évig volt a Madách Színház művésze, több mint 100 főszerepet játszott el, közel ötven előadás megrendezése és majdnem ennyi filmszerep alkotja eddigi életművét. Mesterei, pályatársai az olvasó számára távoli óriások, akikről remek történeteket mesél a szerző. Olykor meghatódunk, máskor elképedünk, meg persze sokat nevetünk. A könyv egy percig sem unalmas, legyen szó a szerző családjáról, gyerekkoráról vagy főiskolai éveiről. Élvezettel olvassuk, mert a töretlenül népszerű művész remekül ír. Az anekdoták szereplőinek zöme a magyar színháztörténet jelentős alakja, mint például Körmendi János, aki a kezdő és szerepének súlyával elégedetlen színészt iskolista úrként megszólítva, pazar leckét adott színészmesterségből. Elmondta, ha a színésznek inasként csak annyi a dolga a színpadon, hogy átadjon egy levelet, remek lehetőséget kapott, ha kitalálja, honnan jön, esik-e az eső, hogy jön be a színpadra, miben tartja a levelet, és persze hogyan távozik, mondjuk egyszer a kandallón keresztül is próbálkozhat. Engem már az iskolista szó is levett a lábamról, hát még a többi. Alig várom a következő kötetet. Huszti Péter: Srác a kakasülőn Helikon Kiadó, 2015 225 oldal / 3990 Ft |