2017. Április 20. / Pavlovics Ágota
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új főigazgatója 2017. január 12-én vette át öt évre szóló megbízólevelét. Prőhle Gergely főigazgató kinevezésekor leszögezte, vezetői programja nem a radikális változáson, hanem a hosszú távú, kiszámítható tervezésen alapul. Prőhle Gergelyt a részletekről és a PIM idei legfontosabb kiállításairól kérdeztük.
Pazar érzés lehet a gyönyörű Károlyi-palotában, Babits iratszekrénye, Jókai könyvszekrénye és Heltai íróasztala „társaságában” dolgozni.
P. G.: Jó érzés, nem csalódtam. Mindig tudtam, hogy a PIM szép hely, inspiráló gyűjteményekkel és kiváló kollégákkal. Ezért is pályáztam meg a főigazgatói pozíciót. Ami pedig az ön által felsorolt bútorokat illeti, ahogy minden értékünket, ezeket is óvni kell, vigyázni kell rájuk. Éppen ezért a Heltai íróasztalát védő lapot sem változtattuk meg.
Idén Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, ön az Emlékbizottság titkára, milyen gondolatok mentén szervezik az Emlékévet?
P. G.: Az Arany János-emlékbizottság élén Áder János köztársasági elnök áll, a testület tagja Lovász László, az MTA elnöke és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A PIM-nek elsősorban koordinációs szerepe van a rendkívül szerteágazó munkában. A programsorozat létrehozására az állam négymilliárd forintot adott, ebből négyszázmillió forint jut a PIM-nek fejlesztésre. Az emlékév három pillérre támaszkodik, ezek a tudomány, az esemény és az intézmény. Célunk egy tudományos alapokon nyugvó programsorozat létrehozása, amely segít tisztázni, hogy lehet a bölcsészettudományt a 21. század elvárásainak megfelelően fejleszteni.
Milyen kiállításokkal, programokkal kapcsolódik a PIM az Emlékév eseménysorozatához?
P. G.: A PIM-ben májusban nyíló Arany-kiállítás – amelynek címe Önarckép álarcokban – formabontó lesz. Arany közismerten szemérmes ember volt, versei szereplőinek segítségével – pl. A walesi bárdok, Bolond Istók – arra a kérdésre keressük a választ, hogy lehet megtalálni a költőt a műveiben. Élményeket akarunk nyújtani, nagy súlyt helyezünk rá, hogy a látogatót bevonjuk, hogy részese legyen a kiállításnak. A kicsiknek olyan multimédiás élményt is kínálunk, amely segítségével még jobban átélhető az egyes irodalmi szereplők helyzete, mondjuk épp Toldi Miklósé. Kiállításunk közoktatási célt is szolgál, szeretnénk, hogy minél több diák lássa, ezért terveink szerint 2019-ig lesz nyitva. Kísérőrendezvényeik is lesznek, például Ligeti György Öt Arany-dal című művével arra keressük a választ, hogy a megzenésítés hogy segíti a versek értelmezését. Nagykőrösön, Arany életének fontos helyszínén megújul a költő nevét viselő muzeális gyűjtemény. Arany János hagyatéka az MTA gyűjteménye mellett Nagyszalontán van, szeretnénk megújítani az ottani emlékhelyet és kiállítást is, amelynek anyaga restaurálásra szorul, és digitalizálásra vár. Az Emlékév során elindul Arany 200 busz nevű mozgókiállításunk, amely a kistelepülésekre is eljuttatja a költő örökségét.
A másik jelentős esemény Szabó Magda születésének századik évfordulója, kiállításuk mire fókuszál majd a tekintélyes életműből?
P. G.: Az a célunk, hogy Debrecennel együttműködve olyan tárlatot rendezzünk, amely nem az életrajzra koncentrál. Szeretnénk egy kissé szokatlan nézőpontból kiindulni, kiállításunk a 20. századi női szerepek bemutatására tesz kísérletet az írónő életművének segítségével.
A PIM-nek fontos társintézményei is vannak, ilyen például az óbudai Kassák Lajos Múzeum, milyen változások várhatók a múzeum életében?
P. G.: A Kassák Múzeumnak otthont adó, 1760-ban épült Zichy-kastélyban számos intézmény működött, ezek mostanra kiköltöztek. A kastély nagyon szép, de rossz állapotban van, a tető cseréje tovább nem halasztható, és alulról is vizesedik az épület. A Kassák Lajos Múzeum eddig is a magyar avantgárd központi intézménye volt, és a felújítás után is az marad. Persze a felújítás fejlesztést is jelent, befejezése után minden egy helyen, egy épületben lesz, a gyűjtemény, a könyvtár és a nemzetközi kutatóközpont. Új Kassák-kiállításunk is lesz idén a PIM-ben, témájául a művész bécsi éveit választottuk.
A PIM-hez tartozik a Tabánban található, rendkívül népszerű Mesemúzeum is.
P. G.: A Döbrentei utcai Mesemúzeum fejlesztését is tervezzük, hamarosan bővülni fog a Virág Benedek-házban, és ezzel a tinédzser korosztály számára is megteremtődik egy történetalkotó, mesélő foglalkoztatásokat segítő épületrész.
További intézménnyel bővül a PIM portfóliója, nevezetesen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel.
P. G.: Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) integrálása nem üres összevonás, tartalma is kell legyen, megújítása, dinamizálása fontos feladataink közé tartozik. Napjainkban a Krisztina körúti palotában értékes gyűjtemények vannak mostoha körülmények között. Az OSZMI kiállítóhelye, a Bajor Gizi Színészmúzeum is hasonló helyzetben van. A gyönyörű épület alapos rekonstrukcióra szorul, felújítás vár az állandó kiállításra is, és a kertre is ráfér a megújulás. A Gobbi Hilda elszánt és sikeres munkája eredményeként kultikussá vált helyre jóval több színházi eseményt szeretnénk vinni, célunk, hogy jelentősen növeljük a látogatottságát.
Attól nem tartok, hogy unatkozni fog, feladata lesz bőven. Ha egy év múlva találkozunk, miről fogunk beszélgetni?
P. G.: Például a Henrich Böll-kiállításról, amelyet 2018 elején fogunk megnyitni a Nobel-díjas író, műfordító 100. születésnapja tiszteletére. Böll 1917. december 21-én született, Magyarországon is volt katona a 2. világháború idején, és levelei is maradtak fenn ebből az időből. Járt a Nemzetközi PEN Club elnökeként a hetvenes években Magyarországon, ekkor Görgey Gáborral egy balatoni kiránduláson is részt vett, amelyről film készült. Számomra különösen fontos, hogy ráirányítsuk a nemzetközi figyelmet a PIM-re.
Pazar érzés lehet a gyönyörű Károlyi-palotában, Babits iratszekrénye, Jókai könyvszekrénye és Heltai íróasztala „társaságában” dolgozni.
P. G.: Jó érzés, nem csalódtam. Mindig tudtam, hogy a PIM szép hely, inspiráló gyűjteményekkel és kiváló kollégákkal. Ezért is pályáztam meg a főigazgatói pozíciót. Ami pedig az ön által felsorolt bútorokat illeti, ahogy minden értékünket, ezeket is óvni kell, vigyázni kell rájuk. Éppen ezért a Heltai íróasztalát védő lapot sem változtattuk meg.
Idén Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, ön az Emlékbizottság titkára, milyen gondolatok mentén szervezik az Emlékévet?
P. G.: Az Arany János-emlékbizottság élén Áder János köztársasági elnök áll, a testület tagja Lovász László, az MTA elnöke és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A PIM-nek elsősorban koordinációs szerepe van a rendkívül szerteágazó munkában. A programsorozat létrehozására az állam négymilliárd forintot adott, ebből négyszázmillió forint jut a PIM-nek fejlesztésre. Az emlékév három pillérre támaszkodik, ezek a tudomány, az esemény és az intézmény. Célunk egy tudományos alapokon nyugvó programsorozat létrehozása, amely segít tisztázni, hogy lehet a bölcsészettudományt a 21. század elvárásainak megfelelően fejleszteni.
Milyen kiállításokkal, programokkal kapcsolódik a PIM az Emlékév eseménysorozatához?
P. G.: A PIM-ben májusban nyíló Arany-kiállítás – amelynek címe Önarckép álarcokban – formabontó lesz. Arany közismerten szemérmes ember volt, versei szereplőinek segítségével – pl. A walesi bárdok, Bolond Istók – arra a kérdésre keressük a választ, hogy lehet megtalálni a költőt a műveiben. Élményeket akarunk nyújtani, nagy súlyt helyezünk rá, hogy a látogatót bevonjuk, hogy részese legyen a kiállításnak. A kicsiknek olyan multimédiás élményt is kínálunk, amely segítségével még jobban átélhető az egyes irodalmi szereplők helyzete, mondjuk épp Toldi Miklósé. Kiállításunk közoktatási célt is szolgál, szeretnénk, hogy minél több diák lássa, ezért terveink szerint 2019-ig lesz nyitva. Kísérőrendezvényeik is lesznek, például Ligeti György Öt Arany-dal című művével arra keressük a választ, hogy a megzenésítés hogy segíti a versek értelmezését. Nagykőrösön, Arany életének fontos helyszínén megújul a költő nevét viselő muzeális gyűjtemény. Arany János hagyatéka az MTA gyűjteménye mellett Nagyszalontán van, szeretnénk megújítani az ottani emlékhelyet és kiállítást is, amelynek anyaga restaurálásra szorul, és digitalizálásra vár. Az Emlékév során elindul Arany 200 busz nevű mozgókiállításunk, amely a kistelepülésekre is eljuttatja a költő örökségét.
A másik jelentős esemény Szabó Magda születésének századik évfordulója, kiállításuk mire fókuszál majd a tekintélyes életműből?
P. G.: Az a célunk, hogy Debrecennel együttműködve olyan tárlatot rendezzünk, amely nem az életrajzra koncentrál. Szeretnénk egy kissé szokatlan nézőpontból kiindulni, kiállításunk a 20. századi női szerepek bemutatására tesz kísérletet az írónő életművének segítségével.
A PIM-nek fontos társintézményei is vannak, ilyen például az óbudai Kassák Lajos Múzeum, milyen változások várhatók a múzeum életében?
P. G.: A Kassák Múzeumnak otthont adó, 1760-ban épült Zichy-kastélyban számos intézmény működött, ezek mostanra kiköltöztek. A kastély nagyon szép, de rossz állapotban van, a tető cseréje tovább nem halasztható, és alulról is vizesedik az épület. A Kassák Lajos Múzeum eddig is a magyar avantgárd központi intézménye volt, és a felújítás után is az marad. Persze a felújítás fejlesztést is jelent, befejezése után minden egy helyen, egy épületben lesz, a gyűjtemény, a könyvtár és a nemzetközi kutatóközpont. Új Kassák-kiállításunk is lesz idén a PIM-ben, témájául a művész bécsi éveit választottuk.
A PIM-hez tartozik a Tabánban található, rendkívül népszerű Mesemúzeum is.
P. G.: A Döbrentei utcai Mesemúzeum fejlesztését is tervezzük, hamarosan bővülni fog a Virág Benedek-házban, és ezzel a tinédzser korosztály számára is megteremtődik egy történetalkotó, mesélő foglalkoztatásokat segítő épületrész.
További intézménnyel bővül a PIM portfóliója, nevezetesen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel.
P. G.: Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) integrálása nem üres összevonás, tartalma is kell legyen, megújítása, dinamizálása fontos feladataink közé tartozik. Napjainkban a Krisztina körúti palotában értékes gyűjtemények vannak mostoha körülmények között. Az OSZMI kiállítóhelye, a Bajor Gizi Színészmúzeum is hasonló helyzetben van. A gyönyörű épület alapos rekonstrukcióra szorul, felújítás vár az állandó kiállításra is, és a kertre is ráfér a megújulás. A Gobbi Hilda elszánt és sikeres munkája eredményeként kultikussá vált helyre jóval több színházi eseményt szeretnénk vinni, célunk, hogy jelentősen növeljük a látogatottságát.
Attól nem tartok, hogy unatkozni fog, feladata lesz bőven. Ha egy év múlva találkozunk, miről fogunk beszélgetni?
P. G.: Például a Henrich Böll-kiállításról, amelyet 2018 elején fogunk megnyitni a Nobel-díjas író, műfordító 100. születésnapja tiszteletére. Böll 1917. december 21-én született, Magyarországon is volt katona a 2. világháború idején, és levelei is maradtak fenn ebből az időből. Járt a Nemzetközi PEN Club elnökeként a hetvenes években Magyarországon, ekkor Görgey Gáborral egy balatoni kiránduláson is részt vett, amelyről film készült. Számomra különösen fontos, hogy ráirányítsuk a nemzetközi figyelmet a PIM-re.