Balkay Géza legkedvesebb versei
2017. május 22. / P. Á.

Balkay Géza 2006-ban halt meg, majdnem minden nagy szerepet eljátszott, utolsó szerepe, a Platonov címszerepe sokunk agyába, szemébe kitörölhetetlenül beleégett.

Balkay Géza legendás alakításában, az Ascher Tamás által rendezett produkcióban, egykor a Katona József Színházban, Platonov ránézésre is gyenge lábakon állt, látszott rajta, hogy felőrlődött. Hogy gyilkolja magát a túlságosan nagy mennyiségben fogyasztott alkohollal, rohan a halálba, ami hamarosan akkor is bekövetkezne, ha nem dördülne el az a bizonyos végzetes lövés. A szerep és a nagyszerű Balkay önpusztító élete drámaian összeforrt. Akkoriban már nyílt titok volt, hogy a kiváló színész civilben is féktelenül a halálba rohan. Nemigen van szerepe, amit ne néznénk újra meg újra szívesen, és most halálának tízedik évfordulóján kaptunk egy csodás ajándékot, néhányat az általa szavalt versekből. Tudom, esetében fabatkát sem ér a szavalat szó. Ahogy ő volt Platonov, amikor verset mond, ő József Attila, Ady Endre, Kosztolányi Dezső. A pompás férfi, a senkivel nem hasonlítható hang, az intelligencia és a színészi érzékenység maga.

Kiadó: Astoria Színházi Egyesület