2017. július 04. /
Különös kötet. Ha a maga diktálta ritmusban végiglapozzuk, az lesz az érzésünk, hogy valami naivan bájos mesekönyvet olvasunk, felnőtteknek, történelemkedvelőknek, a Horthy-korszak iránt különösen érdeklődőknek szóló mesekönyvet. Ám rövid ülepedés után kiderül, egészen másról és egészen másképp szól Rácz András Szebb múltat! – Magyarország álomtörténete 1929-1941 című alternatív történelemkönyve.
Alternatív történelem, kitalált múlt, mi lett volna, ha… De tényleg, mi lett volna, ha…? De tényleg, lehetett volna másképpen is? És, ha lehetett volna, akkor a lehetőségen túl még mi kellett volna ahhoz, hogy valóban másképp történjen?
Ilyesféle kérdéseket feszeget ez a megdöbbentő könyv, amelynek alaptörténete egy rendkívül szerencsés, mindig jól választó, mindig okosan – szinte a jövőt látva (naná, hogy…) – döntéseket hozó politikai vezetésének sikersorozata. A trianoni traumából kikecmergő Magyarország a világháború küszöbére érve gyakorlatilag visszaszerzi elveszett területeit. Eddig a mese, ennyi a fantázia, ennyi a naivan egyszerű történet.
A dolog érdekessége azonban az, hogy az egyszerű história mögött a szerző bonyolult gazdasági, szociológiai, politikai, sőt ideológiai kérdéseket vet föl, illetve válaszol meg annak érdekében, hogy a meglepően szerencsés folyamat megvalósulhasson. Ám ezeknek a háttértörténeteknek a fényében mindjárt nem annyira naiv és magától értetődő ez a narratíva. Kritikai éle lesz, társadalomtörténeti kísérletté válik, történelemfilozófiai problémákat sodor elénk.
Különösen akkor nyer új értelmet a könyv, ha elolvassuk a bevezető tanulmányt és a befejező esszét. A kötetet keretező írások szinte zárójelbe teszik a mesét, megmutatják a naiv történetszövés mögötti szándékokat, s izgalmas társadalomtörténeti kutatássá változtatják az álomszerű históriát.
Nehéz letenni és még nehezebb nem továbbgondolni.
Szórakoztató, kedves olvasmánya lesz sokaknak a Szebb múltat! – Magyarország álomtörténete 1929-1941 című alternatív történelemkönyv.
Alternatív történelem, kitalált múlt, mi lett volna, ha… De tényleg, mi lett volna, ha…? De tényleg, lehetett volna másképpen is? És, ha lehetett volna, akkor a lehetőségen túl még mi kellett volna ahhoz, hogy valóban másképp történjen?
Ilyesféle kérdéseket feszeget ez a megdöbbentő könyv, amelynek alaptörténete egy rendkívül szerencsés, mindig jól választó, mindig okosan – szinte a jövőt látva (naná, hogy…) – döntéseket hozó politikai vezetésének sikersorozata. A trianoni traumából kikecmergő Magyarország a világháború küszöbére érve gyakorlatilag visszaszerzi elveszett területeit. Eddig a mese, ennyi a fantázia, ennyi a naivan egyszerű történet.
A dolog érdekessége azonban az, hogy az egyszerű história mögött a szerző bonyolult gazdasági, szociológiai, politikai, sőt ideológiai kérdéseket vet föl, illetve válaszol meg annak érdekében, hogy a meglepően szerencsés folyamat megvalósulhasson. Ám ezeknek a háttértörténeteknek a fényében mindjárt nem annyira naiv és magától értetődő ez a narratíva. Kritikai éle lesz, társadalomtörténeti kísérletté válik, történelemfilozófiai problémákat sodor elénk.
Különösen akkor nyer új értelmet a könyv, ha elolvassuk a bevezető tanulmányt és a befejező esszét. A kötetet keretező írások szinte zárójelbe teszik a mesét, megmutatják a naiv történetszövés mögötti szándékokat, s izgalmas társadalomtörténeti kutatássá változtatják az álomszerű históriát.
Nehéz letenni és még nehezebb nem továbbgondolni.
Szórakoztató, kedves olvasmánya lesz sokaknak a Szebb múltat! – Magyarország álomtörténete 1929-1941 című alternatív történelemkönyv.