2017. augusztus 16. / D. Magyari Imre
Emlékszem, az átkosban humoristák élcelődtek azon, hogy Ingmar Bergman hősei mit összenyavalyognak ott a legnagyobb jómódban, miközben fogalmuk sincs arról, mit jelent évekig várni egy lakásra, telefonkészülékre vagy egy autóra.
Ízléstelen és indokolatlan élcelődés volt, amibe feltehetően némi irigység is vegyült: nálunk egyszerűen senki nem élt olyan luxusban, mint mondjuk a Jelenetek egy házasságról című film szereplői, az elitcsoportokhoz tartozók sem.
Az újabb nemzedékek már nem tudják, hogy mit jelent lakásra, kocsira várni – azt se nagyon egyébként, hogy ki volt Ingmar Bergman. A rendszerváltás után átrendeződött a társadalom, kialakult az új politikai, gazdasági és kulturális elit (Mészáros Lőrinc egymaga külön réteg), s az elit és a középosztály közötti csoport, a jómódúaké. Valuch Tibor A jelenkori magyar társadalom című könyvében azt olvassuk, hogy a társadalom két-három százalékát, hatvan-hetvenezer családot jelentő elitje mellett van egy hét-nyolc százalékot, százötven-kétszázezer családot kitevő rétege is. Ennek a tagjai egymillió körül keresnek, átlagosan. Kötter Tamás máshogy számol, ő hét-nyolc százalékra becsüli az elitet, aminek tagjai a globalizáció abszolút nyertesei: az ő utasításaik végrehajtói alkotják azt a réteget, szerinte a középosztály közepét, amibe a könyv főszereplői, két férfi és egy nő, tartoznak.
Kötter Tamás első két kötetének, a Rablóhalaknak és a Dögkeselyűknek a novellái is ennek a rétegnek a tagjairól szóltak. A harmadik, A harcból nincs elbocsátás a valóságshow-k szereplőinek világában játszódott. Most első regényében visszatér a jómódúakhoz. Elbeszélője, Károly, egy nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozik, „meglehetősen szép fizetéssel, év végi bónusszal, céges autóval, mobillal…”. E közeg szereplőiről keveset tudunk, Kötter sokat, lévén maga is ügyvéd, egy belvárosi iroda társtulajdonosa. Könyveinek értékét természetesen nem az adja, nem attól jó írások, hogy az olvasó ott ülhet az Oscarban vagy a Symbolban, és mégsem éri jelentős anyagi veszteség, bár az informatív érték sem lebecsülendő. De igazi értékét ennek a nagyszerű regénynek is – mottója is trendi, a Houellebecq-cégtől – az adja, hogy hitelesen, plasztikusan mutatja be szereplőinek életközépi válságát és azt, hogy a boldogság, a harmónia nem a pénz felől jön.
Kérdés, mit szólnak ehhez azok, akik tele vannak lével, és az égvilágon semmi midlife crisisük sincs…
Kötter Tamás: IKEA, vasárnap
Kalligram Kiadó
304 oldal / 2990 Ft
Ízléstelen és indokolatlan élcelődés volt, amibe feltehetően némi irigység is vegyült: nálunk egyszerűen senki nem élt olyan luxusban, mint mondjuk a Jelenetek egy házasságról című film szereplői, az elitcsoportokhoz tartozók sem.
Az újabb nemzedékek már nem tudják, hogy mit jelent lakásra, kocsira várni – azt se nagyon egyébként, hogy ki volt Ingmar Bergman. A rendszerváltás után átrendeződött a társadalom, kialakult az új politikai, gazdasági és kulturális elit (Mészáros Lőrinc egymaga külön réteg), s az elit és a középosztály közötti csoport, a jómódúaké. Valuch Tibor A jelenkori magyar társadalom című könyvében azt olvassuk, hogy a társadalom két-három százalékát, hatvan-hetvenezer családot jelentő elitje mellett van egy hét-nyolc százalékot, százötven-kétszázezer családot kitevő rétege is. Ennek a tagjai egymillió körül keresnek, átlagosan. Kötter Tamás máshogy számol, ő hét-nyolc százalékra becsüli az elitet, aminek tagjai a globalizáció abszolút nyertesei: az ő utasításaik végrehajtói alkotják azt a réteget, szerinte a középosztály közepét, amibe a könyv főszereplői, két férfi és egy nő, tartoznak.
Kötter Tamás első két kötetének, a Rablóhalaknak és a Dögkeselyűknek a novellái is ennek a rétegnek a tagjairól szóltak. A harmadik, A harcból nincs elbocsátás a valóságshow-k szereplőinek világában játszódott. Most első regényében visszatér a jómódúakhoz. Elbeszélője, Károly, egy nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozik, „meglehetősen szép fizetéssel, év végi bónusszal, céges autóval, mobillal…”. E közeg szereplőiről keveset tudunk, Kötter sokat, lévén maga is ügyvéd, egy belvárosi iroda társtulajdonosa. Könyveinek értékét természetesen nem az adja, nem attól jó írások, hogy az olvasó ott ülhet az Oscarban vagy a Symbolban, és mégsem éri jelentős anyagi veszteség, bár az informatív érték sem lebecsülendő. De igazi értékét ennek a nagyszerű regénynek is – mottója is trendi, a Houellebecq-cégtől – az adja, hogy hitelesen, plasztikusan mutatja be szereplőinek életközépi válságát és azt, hogy a boldogság, a harmónia nem a pénz felől jön.
Kérdés, mit szólnak ehhez azok, akik tele vannak lével, és az égvilágon semmi midlife crisisük sincs…
Kötter Tamás: IKEA, vasárnap
Kalligram Kiadó
304 oldal / 2990 Ft