Impresszum | Előfizetés  
  2024. december 10., kedd
Judit

 
 
Nyomtatható változat
Összeállítás
Az utolsó előtti akcióhős
2019-06. szám / Szalóky Bálint

Sylvester Stallone Hollywood örök túlélője. Ebben a hónapban a Szupercella 3: Az ördögverem című moziban láthatjuk (bemutató: július 11.), és nem ez lesz az egyetlen idei akciófilm, amiben a 73 éves sztár meghazudtolja a
korát. Ez immár Sly harmadvirágzása, de az is lehet, hogy a negyedik – íme, a veterán akcióhős legnagyobb – vagy legalábbis annak szánt – dobásai a 2000-es évekből!

Rocky Balboa (2006)
Abban még a legelvakultabb Rocky-rajongók is egyetértenek, hogy az ötödik film méltatlan búcsú volt Stallone egyik legemblematikusabb karakterétől, az aranyszívű és példátlan akaraterejű philadelphiai bokszolótól. Ezt a csorbát köszörüli ki 16 év után a Rocky Balboa, amelyet csak alacsony költségvetéssel és hosszú huzavona után volt hajlandó bevállalni a stúdió. Az eredeti Rocky harmincadik évfordulóján bemutatott film azonban nemcsak méltó folytatása lett a sorozatnak, amit a kritika és a közönség is keblére ölelt, de újra fellendítette Stallone karrierjét.

John Rambo (2008)
A Rockytól eltérően az új Rambo – szerencsére – sokkal kevésbé szentimentális mozi. A harmadik rész után húsz évvel érkező folytatás ízig-vérig akciófilm lett, ami már-már komikus módon csúcsra járatja az erőszakot: többek szerint összesen 466 embert ölnek meg benne, aminek jelentős része természetesen Rambo műve, aki egy keresztény segélyszervezet munkatársait igyekszik Burmából kimenekíteni. A kritikusokat alaposan megosztotta a vérengzés, viszont nemzetközi szinten elfogadható bevételt hozott ahhoz, hogy Stallone bebizonyítsa: a Rocky Balboa nem véletlen siker volt csupán.


A feláldozhatók (2010)
Stallonénak arra is kész válasza volt, hogy miként lehet az új Rockynál és a Rambónál is jobban kihasználni a nosztalgiavonatot. A feláldozhatók számos levitézlett akciósztárt hozott össze, legnagyobb érdemeként pedig elérte, hogy Stallone és Schwarzenegger, a két nagy rivális végre közös filmben mutatkozzon – karrierjük során először, de nem utoljára. Mellettük Bruce Willis, Dolph Lundgren, Mickey Rourke, Jet Li, Jason Statham és a főgonosz szerepében Eric Roberts parádézott.

A feláldozhatók 2. (2012)
Ezúttal Jean-Claude Van Damme és Chuck Norris csatlakozott a csapathoz, előbbi tőle meglepő módon ellenfélként. A film komikusabb lendületet vett az elődjénél, a rendezői székbe pedig Simon West (Con Air – A fegyencjárat) ült Stallone helyett, aki az akciót és humort egész ügyesen vegyítette: a kritikai fogadtatás jobb volt, mint az első rész esetében, nemzetközi szinten pedig a sorozat legsikeresebbje lett.

Szupercella (2013)
A feláldozhatók megmutatta, van még helye a mozikban a letűnt idők akciósztárjainak, de mi a helyzet akkor, ha Stallone és Schwarzenegger oldalán nincsenek fiatalok, és a két veterán egy börtönből próbál megszökni? A Szupercella klasszikusan ódivatú akciómozi, amire az amerikai közönség egyáltalán nem volt vevő, a világ többi részén azonban imádták. Nem véletlen, hogy a gyártó rögtön benevezett a folytatásra, igaz, jóval alacsonyabbra vágva a költségvetést: a második és harmadik rész egyszerre forgott, a két sztárból egyedül Stallone tért vissza, és Amerikában ki is maradt a moziforgalmazás.
hirdetés

A kiütés (2013)
Az egyik sarkokban a Rocky, a másikban a Dühöngő bika sztárja: a nyugdíjból harminc év után visszatérő bokszolók szerepében Robert De Niro és Stallone is parádézik, ám a film semmit sem tesz hozzá az unásig ismert recepthez, csak a jól ismert paneleket ismételgeti. Ezen az sem tudott segíteni, hogy az Adam Sandler-vígjátékokon edződött Peter Segal (50 első randi, Ki nevel a végén?) ült a rendezői székben.

A feláldozhatók 3. (2014)
A harmadik felvonásban Harrison Fordot és Mel Gibsont igazolták le, ám elkövettek egy oltári nagy baklövést: mivel az alkotók szerettek volna szélesebb közönséghez szólni, ezúttal lemondtak a „korhatáros” akcióról – azaz az erőszakról. A fiatalok távol maradtak így is, a valódi rajongók pedig joggal érezték magukat elárulva. A film bukása ellenére még mindig a tervek között szerepel egy negyedik rész – Stallone megígérte, hogy ilyen hibát még egyszer nem vét.

Creed: Apollo fia (2015)
Sly a Rocky-filmeket végérvényesen lezárta 2006-ban, de Ryan Coogler rendező ötlete annyira megtetszett neki, hogy örömmel mondott igent a visszatérésre, még azt is bevállalva, hogy ezúttal mellékszereplő lesz. A történet hőse ugyanis Apollo Creed fia: az apa anno Rocky legnagyobb ellenfele, későbbi barátja és edzője volt. Most Rocky istápolja a félárva fiút. Coogler valóban szívét-lelkét beleadta a filmbe: a Creed az első Rocky után a sorozat legsikerültebb darabja, alakításáért Stallonét pedig még Oscar-díjra is jelölték (ez volt színészként a második jelölése – az elsőt Rocky debütálásáért kapta).

Creed II (2018)
Arról, hogy a Creedet érdemes volt-e folytatni, megoszlanak a vélemények, mindenesetre a második rész tisztességes folytatásnak tekinthető a Rocky-univerzumban, és a sorozat két másik legendája, Dolph Lundgren és Brigitte Nielsen is feltűnik benne. Az ifjabb Creed ezúttal az egykori orosz bajnok, Ivan Drago fiával áll ki, aki anno bevitte a gyilkos ütést az apjának. Ryan Coogler eredetileg trilógiában gondolkozott, azonban a Fekete párduc munkálatai annyira lekötötték, hogy végül ezt a filmet már nem is ő rendezte meg, és a folytatás is kérdéses – mindenesetre, ha elkészül, abban már Stallonénak nem jut szerep, legalábbis a színész szerint.


Rambo V: Utolsó vér (2019)
Bár a negyedik Rambo méltó lezárás lehetett volna, az ötödik filmet már vagy tíz éve tervezgetik. Egy időben arról is szó volt, hogy inkább tévésorozat formájában valósul meg, de szerencsére újfent moziban búcsúztathatjuk a figurát. Rambo – micsoda meglepetés! – nyugdíjas éveit nem élheti boldogan: egy barátja lányát kell kiszabadítania a mexikói drogkartellek fogságából. A folytatás szeptemberben kerül a mozikba.



vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor