Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Rockzenétől lesz hangos a Madách Színház
2018-08. szám / Jónás Ágnes

A Broadway és a West End után a kontinensen először látható a budapesti Madách Színházban a musicalmogul, Andrew Lloyd Webber Rocksuli című musicalje. A Szirtes Tamás rendezésében szep­tem­ber 21-től látható előadás főbb szerepeit a gyerekek mellett Gallusz Nikolett, Mahó
Andrea, Krassy Renáta, Borbély Richárd, Szemenyei János és Serbán Attila játsszák. A történet helyszíne egy elit magániskola, az ide járó tizenéves diákok mindennapjai fenekestül felfordulnak, amikor egy nap új tanár érkezik hozzájuk Dewey Finn személyében, s ezzel megkezdődik életük legvagányabb rocksztorija. A pedagógust alakító Szemenyei János színész-zeneszerzővel beszélgettünk.

A Rocksuli című színdarab az azonos című, 2003-ban nagy sikert ara­tott film nyomán készült, melyben Jack Black játszotta a főszerepet.
Sz. J.: Bevallom, nem néztem végig a filmet. Nem mintha attól félnék, hogy prekoncepcióim lesznek, de jobban szeretek tiszta lappal érkezni az olvasópróbára, hogy azután a rendező – ez esetben Szirtes Tamás – vázolja fel a koncepciót. A főszereplőt, Dewey Finnt alakítom, aki munka nélküli rockzenész. Mindene a zene, ez az egyik közös vo­ná­sunk. Egy napon a barátja neve alatt vállal helyettesítő tanári állást egy elit magániskolában, és fejébe veszi, hogy rockbandát alapít a diá­kok­kal, s a segítségükkel megnyeri a Bandák Csatája rockfesztivált.

Tizenéves diákok állnak a történet fókuszában, éppannyi idősek, amennyi idősen te először álltál színpadra.
Sz. J.: A Légy jó mindhaláligban játszottam, és ekkoriban döntöttem el, hogy színész leszek. A Rocksuli próbáinak nagy lelkesedéssel vágtam neki, a tizenkét-tizenhárom évesek ugyanis pont az a korosztály, amelyikkel szívesen dolgozom. Volt is már alkalmam rá tavaly tavasszal is, amikor Hamburgban zenét szereztem A takácsokhoz, a Hauptmann-dráma nyomán született Mundruczó Kornél-rendezéshez. Ezek a gyerekek már benne vannak a kamaszkorban, de még elég fiatalok ahhoz, hogy higgyenek a csodákban.

Három szereposztásban harminckilenc gyerek vesz részt. Milyen velük dolgozni?
Sz. J.: Nagyszerű! Bár Szirtes tanár úr milliméter pontossággal tervezte meg az egyes jeleneteket, így a közös munka olyan erőteljes koncentrációt igényelt mindannyiunktól, hogy a próbák során alig volt idő „haverkodásra”. A gyerekszínészek közül hármukat jól ismerem a Vackor nyomában című, gyerekeknek szóló előadásból, ami szintén a Madách Színházban megy, ráadásul az én rendezésemben. A Rocksuli gyerekszereplőit tavaly nyáron választották ki többfordulós castingon, és szeptember óta szí­nész­mes­ter­sé­get tanultak, hang- és hangszeres képzésben részesültek, táncórára is jártak – szóval egyenrangú part­ne­rek leszünk.
hirdetés

Zeneszerzőként mennyire figyeled a dalok felépítését? Képes vagy elvonatkoztatni?
Sz. J.: Nem tudok kikapcsolni, úgy próbálok, hogy mindvégig figyelemmel követem a zenét is. Ráadásul az egész nyaram arról szólt, hogy tanultam gitározni, hogy a néző számára hiteles zenepedagógus lehessek. Van egy dalom, tele improvizációkkal, hangszerek hangjának utánzásával, igazi truváj, afféle attrakció.

Eddig leginkább zongorán játszottál…
Sz. J.: De gyerekkoromban volt néhány próbálkozásom gitárral is. Csakhogy édesapám fémhúros gitárjával az én pici ujjaim nemigen tudtak mit kezdeni, amit kudarcként éltem meg akkoriban. Évekkel később tud­tam meg, hogy létezik elektromos gitár is, amin jóval könnyebb játszani. Egyébként a zenén belül engem minden érdekel; mindig is nyitott voltam újabb utak felderítésére, kalandozásokra a műfajok között. Szeretem valamiféle plusszal megtölteni a zenéimet.

Számodra mi a darab üzenete?
Sz. J.: A történet elején Dewey Finn egy bajban lévő, adósságban úszó lúzer, aki nem igazán találja a helyét. Van egy rockegyüttese, de az nem váltja be a reményeit. Később kiderül, hogy remek pedagógus, könnyedén megtalálja a hangot a gyerekekkel, akikkel egyénre szabottan foglalkozik, és rendkívül empatikus. Olyasvalami kerül felszínre belőle – és a gyerekekből is –, aminek a létezéséről nem is tudott. Kutassuk fel magunkban a tehetséget, és keményen dolgozzunk azért, hogy ez a tehetség előtörhessen! – az én olvasatomban ez a Rocksuli egyik főbb üzenete.



vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor