Interjú
„Örülök az új találkozásoknak”
2019-07. szám / Jónás Ágnes
Meddig cipeljük a döntéseinket, és milyen árat fizetünk azért, hogy rossz cselekedeteinket semmissé tegyük? – többek között ezekre a kérdésekre keres válaszokat Székely Csaba Semmit se bánok című műve, melyet Sztarenki Pál rendezésében láthatnak a nézők szeptember 12-től a
Rózsavölgyi Szalonban Schneider Zoltán, Elek Ferenc és Sztarenki Dóra szereplésével. A Jászai Mari-díjas Elek Ferenccel az izgalmasan groteszk drámáról és soron következő szerepekről beszélgettünk.
Székely Csaba annak idején a Bánya-trilógiával robbant be az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. Szerinted miben rejlik az ő titka? Miért lehetnek vonzóak a művei olvasók, rendezők és színészek számára egyaránt?
E. F.: Székely nyelvezete nagyon különleges és friss, a Semmit se bánok hangulatában a rá jellemző kettősség uralkodik: tragikum és humor keveredik, remek humorral ellenpontozódik a téma súlyos tragikuma. Az előadásunk a múlttal való szembenézést, egy olyan belső utazást mutat be, amelynek végállomása az önmegismerés és a felelősségvállalás. Másfél évtizeddel Ceausescu bukása után játszódik, azonban a szereplők nem tudnak szabadulni a múlt örökségétől, árnyaitól. Az előadásban Dominikot játszom, aki egykor Securitate, vagyis a román titkosrendőrség tagja volt. Nyugdíjasként él, és nem tartja magát felelősének azért, amit a múltban elkövetett. Aztán rájön, hogy tönkretette az egyetlen olyan ember életét, akit szeret…
Először szerepelsz a Rózsavölgyi Szalonban. Fontosnak érzed, hogy anyaszínházad, a Katona József Színház mellett máshol is kipróbáld magad?
E. F.: Meggyőződésem, hogy máshol is kell dolgozni. Nagyon szeretem a Katona József Színházat, gyakorlatilag a második otthonom, de néha nagyon jól tud esni egy kis „kirándulás”, inspirálóan hat rám az új közeg, örülök az új találkozásoknak. A Rózsavölgyi Szalonban játszani üdítő. Barátságos, családias a hangulat, mindig igényes darabok futnak, néhányat én is megnéztem már. A nézők karnyújtásnyira vannak tőlünk, színészektől, mely által úgy érezhetik, hogy egy kicsit ők is részesei a történetnek. Egyébként pár évvel ezelőtt álltam már közönség előtt a Szalonban – Nyáry Krisztián Így szerettek ők című könyvének bemutatóján, a Margó Fesztivál keretében, Bartsch Katával elevenítettünk meg néhány történetet.
Schneider Zoltánnal, Sztarenki Dórával és Sztarenki Pállal dolgoztál már korábban?
E. F.: Sztarenki Dórával a Futószínház során alkottunk egy csapatot – egy futóknak szánt színházat vezettünk a Margitszigeten, később pedig A Tanár forgatásain is találkoztunk. Sztarenki Pállal a főiskolás évek után játszottam egy darabban. Nagyon megszerettük egymást, és azóta is figyelemmel követjük egymás pályafutását. Örülök, hogy felkért Dominik szerepére. Mindig jólesik, ha gonosz vagy kevésbé pozitív figurát játszhatok. | hirdetés
 |
|
Olvastam rólad, hogy olyannyira ragaszkodsz az anyaszínházadhoz, hogy annak közelében vettél lakást is, ráadásul a 2018/19-es évadban a második legtöbbször, 201 alkalommal léptél a Katona színpadára. Az elmúlt évtizedek alatt sikerült megfogalmaznod magadban, hogy miért szerethető számodra a színészi hivatás?
E. F.: 1998-ban végeztem a színművészetin, azonnal szerződtetett a Katona József Színház, melynek azóta is tagja vagyok, természetes, hogy ragaszkodom hozzá. Hogy miért szeretem a szakmám? A munkám során rengeteget tanulok magamról, a kollégákról és bizonyos élethelyzetekről. Szerintem ebben a hivatásban az a legjobb, hogy mindent ki tudsz próbálni. Számos karakterbe és szituációba helyezkedhetsz bele, és talán elcsépelt, amit mondok, de én tényleg őszintén szeretem, amit csinálok, boldoggá tesz, hogy sok a munkám, és nincs olyan szakmai feladatom, ami ne töltene ez lelkesedéssel. Az is jólesik, amikor megállítanak az utcán és gratulálnak, vagy fotót szeretnének készíteni velem. Engem a színészet éltet.
Milyen munkák lelkesítenek a következő évadban?
E. F.: Nemrégiben fejeztük be a humorban és akcióban gazdag Pesti balhé forgatását, amelynek rendezője Lóth Balázs; a film várhatóan 2020 elején kerül a mozikba. A fiammal töltöm a nyár egy részét, igyekszünk pihenni, feltöltődni a Balatonon, aztán beindul A Tanár forgatása, esténként pedig tanulgatom a Semmit se bánok szövegét. Augusztus végén elkezdődnek a próbák Máté Gáborral: a Katona József Színház Sufnijában az irodalmi Nobel-díjas Elfriede Jelinek osztrák írónő A királyi úton című művét visszük színre. 2020 márciusától játszom Zsámbéki Gábor A császár munkacímű rendezésében, mely Ryszard Kapuscinski, egykori lengyel újságíró riportjainak szövegeiből készül. Szerepelek Tarnóczi Jakab Bánk bán rendezésében, és dolgozom Dömötör Andrással is a nemrég elhunyt Térey János Káli holtak című regényének színpadi változatában. Egytől egyig izgalmas kihívás.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
