PM Online | Színház

Zsótér Sándor Kossuth- és Jászai Maridíjas rendező először dolgozott a Pécsi Nemzeti Színházban. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődéséből – az emberi lélek bonyolultságát, mélységeit és

ellentmondásait kiválóan ábrázoló világhírű nagyregényéből – maga készítette a színpadi szöveget is. A többnyire ismeretlen társulat és a nagyszínpadi lépték igazi, inspiráló kihívást jelentettek a rendező számára.
A Jászai Mari-díjas Ambrus Mária absztrakt díszletében, a szintén Jászai Maridíjas Benedek Mari jelmezeiben a 19. századi Szentpétervár és az ott élők története új, hátborzongató aktualitást kapott. A sajátos zsótéri atmoszféra megteremtéséhez nagymértékben hozzájárult a zene. A stilizált vizuális környezet mellett Lelkes Botond szerzeményei, a Pécsi Nemzeti Színház Kórusának előadásában felcsendülő kortárs kórusművek teszik teljessé a rendezői koncepciót.
A színlapon feltüntetett bűntett és büntetés műfaji besorolás jelentősége rendkívül fontos a pécsi előadásban. A brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás történetének főhőse a kilátástalan élethelyzetében spekulál, és meghozza végzetes döntését. Megöli a kegyetlen uzsorásnőt, hogy elégtételt vegyen rajta, és hogy kirabolja. De van-e olyan élethelyzet, amelyben az emberölés megoldás lehet? A válasz hiába a nyilvánvaló nem, Raszkolnyikov elköveti a bűntettet, melyet ha meg nem is bán, a tettét követő lázálmai, hallucinációi lesznek az ő büntetése. Vajon eljut-e a bűnhődésig? Hogyan vélekedik a tettről a közvetlen környezete? A rendezői koncepció szerint az egyenrangú szereplők ezt a kérdést járják körül.